5 izgalmas tény a magyar nyelvről, amit te sem tudtál

Shutterstock - Triff
Magyar Nyelv Nap magyar nyelvtudomány magyar nyelv magyar nyelv napja
November 13-a a magyar nyelv napja, ami kiváló apropó arra, hogy megemlékezzünk különleges mivoltáról. Bizony vannak dolgok, amiket sokan nem tudnak az anyanyelvünkről.

November 13-a nemcsak a Szilviáknak - akik ekkor ünneplik névnapjukat -, hanem minden magyarnak különleges, ugyanis ekkor tartjuk a magyar nyelv napját. 1844-ben ezen a napon nyilvánították a magyar nyelvet az állam hivatalos nyelvévé. Ebből az alkalomból mi is kerestünk 5 érdekességet a magyar nyelvről, amit valószínűleg nem tudtál.

magyar nyelv napja
November 13 nemcsak a Szilviák, de egyben a magyar nyelv napja is!
Forrás: Shutterstock

A magyar nyelv sajátosságai

1. A magyar nyelvben van a legtöbb nyelvtani eset

Kevesen gondolnák, pedig így van: a maga 18 esetével a magyar nyelv nemcsak Európában rekordtartó, de világszinten is dobogós helyezett. 

2. A magyar legnagyobb nem indoeurópai nyelv

A maga 13-14 millió beszélőjével a magyar nyelv nem hat túl monumentálisnak, de ha belegondolunk, hogy egy nyelvet átlagosan 15 000 fő beszél, mindjárt más megvilágításba helyezi a dolgokat. 

magyar nyelv
A magyar nyelv nem is olyan kicsi, mint ahogy gondolnád.
Forrás: Shutterstock

Európában pedig a magyar a legnagyobb, nem indoeurópai nyelv, hisz a finnugor nyelvcsaládot erősíti.

3. A dz, dzs csak 1984-től lett hivatalosan az ABC tagja

Furcsa belegondolni, hogy akik az 1970-es évek közepén születtek, azok számára a magyar ABC még csak 42 betűből állt. Ugyanis a dz és dzs csupán 1984-től ismerték el hivatalos betűként, addig a 'd' z-vel és zs-vel történő betűkapcsolatának tartották.

a magyar nyelv napja
Furcsa, de a dz és dzs csak 1984-ben csatlakoztak a magyar nyelv ABC-jéhez
Forrás: Shutterstock

4. Elveszett magyar igeidők

Jelen, múlt jövő – ezek a ma ismert magyar igeidők, azonban az ősi magyar nyelv sokkal gazdagabb volt igeidőkben. Az „indulófélben vagyok”, „írva van” szókapcsolatok ezek maradványai.

De mégis, milyen igeidők vesztek ki a magyar nyelvből? Függő múlt (Ernő eve.), befejezetlen múlt (Ernő egy órája eszik vala.), kísérő múlt (Miközben ült, Ernő eve vala.), folyamatos múlt idő (Mielőtt lefeküdt Ernő evett vala.), régmúlt (Ernő ilyet két éve nem evett volt.), de még a jövő időt is ragozták (Holnap Ernő evendik.)

5. Valaha kettes szám is volt benne

Magyar anyanyelvűek számára a „két” és „kettő” szavak használata teljesen természetesen jön, de a  „Vettem egy új cipőt” mondat hallatán sem azt vizionáljuk, hogy az illető csak egy fél pár cipővel sétált ki a boltból. Vajon miért jelöljük két szóval az 1 és 3 közötti számot, páros dolgokat pedig miért nem többesszámban mondunk?

Kevesen tudják, de az egyes és többes szám mellett kettős számmal is rendelkezett a magyar nyelv, azaz külön jelölték, ha két dologról van szó. 

A kettős szám idővel az egyes számmal olvadt össze, emiatt mondjuk egyes számban a páros dolgokat. Kettős szám az arab, héber, számi, litván és szlovén nyelvekben jelenleg is használatban van.

magyar nyelv sajátossága
A magyar nyelv sajátossága, hogy az egyes számba beolvadt a kettős szám.
Forrás: Shutterstock

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.