Ady Endre a magyar irodalom megkerülhetetlen alakja, versei a mai napig örök érvényűek és szívhez szólóak. Bár életében sok hölgy vette körül, igazán őszintén csupán két nőt szeretett.
Érmindszent egy kis szatmári falu, amely ma már Romániához tartozik, és Adyfalvának hívják. Itt jött a világra 1877. november 22-én Ady Endre, mégpedig egy egészen különleges defektussal: mindkét kezén hat ujjal. A bába ezt a kis bőrkinövést a tövénél egy madzaggal elszorítva elsorvasztotta. Az ősi magyar hit szerint a táltosok, sámánok egyik ismertetőjele volt a fent említett rendellenesség.
Amikor a kis Endre megszületett, és kiderült róla a hatujjúság, a faluban azt suttogták: Adyéknak »táltosfiuk« született. Ady Endre is sokaknak mutogatta kezének kis hegét mint táltosságának a bizonyítékát
– jegyzi meg Czeizel Endre Ady Endre sorsának és családfájának értékelése című írásában.
Kisgyermekként még gyakran magába zárkózott, és ilyenkor a könyvekbe menekült.
Kamaszként viszont már minden csínyben benne volt, és az irodalom, a szesz, a dohányzás mellett élete szerves részéve vált a nők iránti szenvedélyes vágyakozás is – ami később sem csillapodott.
Érettségi után apja parancsára jogot kezdett tanulni, de néhány szemesztert követően kiderült, hogy ez a pálya egyáltalán nem neki való. Ekkor végleg letette voksát az írás, az újságírás és a művészi léttel járó életforma mellett.
1899-től Nagyváradon élt és alkotott. Itt ismerte meg 1903-ban élete egyik legfontosabb asszonyát, Diósyné Brüll Adélt, aki Párizsból látogatott haza egy rövid időre. A férfit első pillantásra lenyűgözte a korabeli francia divatot követő, művelt dáma! Az sem érdekelte, hogy Adél férjezett, és öt esztendővel idősebb nála. A nő eleinte csak visszafogottan fogadta az újságíró érdeklődését – vagy legalábbis úgy tett, mintha nem zaklatná fel –, ám Ady kitartása elnyerte jutalmát: a következő évben Párizsba ment az asszony után.
No és a férj? Bármily meglepő is, Diósy Ödön nem tiltakozott a viszony ellen, sőt, nem sokkal Ady érkezése után már egyre több programot szerveztek hármasban.
A költő régebbi életrajzírói ezt azzal magyarázták, hogy a Diósy házaspár nyitott kapcsolatban élt, de egyre elterjedtebb az a vélemény, hogy a férj a férfiakhoz vonzódott. Ady és Léda 1912-ig tartó viharos „héja-nászának” Ady Elbocsátó, szép üzenete jelentette a végét, amely a szépsége mellett, valljuk be, leginkább kegyetlen volt:
Általam vagy, mert meg én láttalak // S régen nem vagy, mert már régen nem látlak.
Léda még tett egy utolsó kísérletet a békülésre, és megírta Adynak levélben, hogy egy adott időpontban várni fogja a bécsi pályaudvaron. Ám hiába tett így, a költő nem érkezett meg. Az asszony soha nem heverte ki a szakítást.
Boncza Bertát a költő ifjú feleségeként és múzsájaként ismerjük. Érdekesség, hogy nem Boncza volt az első Berta nevű fontos nő Ady életében! Pikáns történet ez is… Brüll Adél húgát szintén Bertának hívták. A fiatal lány és Endre igen közeli viszonyt ápoltak egymással, egyes vélekedések szerint sokkal több volt közöttük szimpla barátságnál…A második Berta, avagy ahogy később Ady becézte, Csinszka, rajongóból lett költőfeleség.
A komoly egészségügyi és alkoholproblémákkal küzdő, de a nőket továbbra is lelkesen meghódítani vágyó költővel először csak leveleztek, ennek során alakult ki közöttük a mély bizalmi viszony. Ady bizonytalan volt, hogy szabad-e szeretnie egy nála 17 évvel fiatalabb, ártatlan leányt. Végül győzött a szerelem, és a nagybeteg költő és ifjú kedvese 1915-ben összeházasodtak.
Csak további négy közös év adatott meg nekik, a fiatalasszony pedig ezen idő alatt egyszerre volt párja, ápolója és múzsája a vérbajban szenvedő géniusznak, aki 1919. január 27-én hunyt el.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.