A testünk egy rendkívül bonyolult, összehangolt rendszer, aminek működéséről mindig tudunk újat tanulni: most a hormonokon a sor.
Amikor újdonsült szerelmesként a boldogságtól a fellegekben járunk, éppúgy a testünkben szüntelenül dolgozó hormonoknak engedelmeskedünk, mint amikor egy kiadós edzés után egyik pillanatról a másikra jókedvre derülünk, vagy amikor valamitől dühbe gurulunk, zavarba jövünk, esetleg megijedünk. Ráadásul ezek a kémiai anyagok nem csupán az érzelmi életünkre vannak hatással, hanem a termékenységre, az anyagcserére, az immunrendszer működésére, az alvási ciklusra, illetve szervezet öregedési folyamataira is. Gyakorlatilag nincs olyan szerv, aminek a működését ne befolyásolnák!
A hormon egy speciális összetételű kémiai/vegyi jelátvivő anyag, amely főként a vérkeringés útján jut el a rá specifikusan érzékeny sejtekhez, hogy meghatározott feladatra sarkallja azokat, és a működésükben hosszabb távú változásokat indítson el. A célsejteknek erre a hormonhatásra sokszor szükségük is van ahhoz, hogy működni tudjanak. Például ha a petesejt nem kapná meg a hormonális irányítást az agyalapi mirigytől, ami amúgy a normális működéséhez elengedhetetlen, akkor nem funkcionálna.
A hormonokat testünk váladéktermelő szervei, a belső elválasztású, vagyis endokrin mirigyek termelik. Mivel nincs kivezető csövük, váladékukat – azaz a hormonokat – közvetlenül a vérbe ürítik. A hormonrendszer az idegrendszerrel együtt összehangolja a szervek működését, szabályozza az anyagcsere-folyamatokat. Ha rosszul dolgozik, annak súlyos következményei lehetnek.
Legyen az folyamatos testsúlynövekedés, idegesség, migrén, alvászavar vagy menstruációs probléma, a hormonháztartás zavarai nemcsak az életminőséget rontják, hanem az egészséget is befolyásolják, mi több, akár élethosszig tartó betegségekhez vezethetnek.
A nemi vágyat elsősorban a férfiakban és nőkben eltérő mennyiségben termelődő férfi nemi hormon, a tesztoszteron szintje szabályozza.
A tüszőérés előtti időszakban, amikor az ösztrogén mennyisége meredeken növekszik, a szexuális vágy fokozódik az ösztrogénével együtt emelkedő tesztoszteronszint miatt.
A szenvedélyt felkorbácsoló „jótevők” közt mindenképpen érdemes megemlíteni a DHEA (dehidroepiandroszteron) hormont, mely elsősorban a mellékvesében, valamint jóval kisebb mennyiségben a petefészkekben (vagy a herékben) képződik. Ez egy gyenge férfihormon, amit egy ideje amolyan anti-aging szerként próbálnak alkalmazni a libidónövelés és a nemi élet javítása céljából. Egy ún. perkurzor hormonról van szó, tehát önálló hatása nincs, de nagyobb mennyiségben tesztoszteronná alakul át.
A szerelemhormonnak is nevezett oxitocin kiemelten fontos „kémiai játékosként” gondoskodik a testi örömök minél teljesebb megéléséről. A szexuális együttlét során termelődik, a hipotalamusz révén, majd az agyalapi mirigy juttatja a véráramba. Az orgazmus hatására felszabaduló oxitocin erősíti a kötődést, a partner utáni vágyat. Az együttlét utáni boldogságérzésben is szerepe van, de ebben már az endorfinok is közreműködnek.
Az örömérzet legfőbb kiváltója a szerotonin: amikor megfelelő mennyiségben képződik, derűsnek, kiegyensúlyozottnak érzi tőle magát az ember, mélyen tud aludni, így kipihent, nyugodt lesz. Amikor viszont nem kielégítő a szintje, a hangulata romlani kezd. Ha tartósan van kevés belőle, az illetőn eluralkodhat a lehangoltság, és ez depresszióhoz vezethet.
A stressz jelentősen csökkenti a szervezet szerotoninszintjét. Ennek kompenzálásában segít a jóga, a meditáció, az alvás és nem utolsósorban a rendszeres testmozgás, például az úszás, a kerékpározás és a kocogás. Egyes kutatások szerint a ritmikus mozgások különösen fokozzák a szerotonin koncentrációját az agyban, de napfény hatására is beindul a hormon termelődése.
A másik fontos „jókedvvegyület” a dopamin. A felszabaduló hormon elégedettségérzést, illetve boldogságot vált ki. Serkentőleg hat, energikusabbá tesz, felébreszti a nemi vágyat, beindítja a szexuális fantáziát, a kreativitást, oldja a félelmet és a feszültséget. Rendszeres futással, tornával, illetve piros zöldségek és gyümölcsök, továbbá burgonya, ananász, mogyoró, hal és tejtermékek fogyasztásával növelhető a szintje.
Az agyban termelődő endorfin jóvoltából euforikus boldogság- és az örömérzés tölti el az embert, akár a kiadós sportolás, akár egy jóleső szaunázás, egy hatalmas nevetés, valamilyen alkotótevékenység vagy a meditáció hatására. Ezeken kívül nagy mennyiségben szabadul fel ez a hormon csókolózáskor és szeretkezéskor, illetve fűszeres ételek és csokoládé fogyasztásakor.
A tobozmirigy által termelt melatonin szükséges a jó közérzethez, elengedhetetlen a minőségi alváshoz és a biológiai óránk szabályozásához. Mennyisége napszakonként változó: szintje naplementétől éjjel kettőig emelkedik, majd csökken, míg napközben alig kimutatható mértékben van jelen a szervezetben. A B6-vitaminban gazdag ételek, például a gabonafélék, a csirke- és sertéshús, a barna rizs és a banán fogyasztása fokozza az alváshormon termelődését.
A peteérés közeledtével a haj fénylőbb, az arcbőr rózsásabb lesz, ami az ösztrogénszint jelentős emelkedésének köszönhető.
A női nemi hormonok ugyanis stimulálják a bőr kollagén-anyagcseréjét, növelik a rugalmasságát, megakadályozzák a kiszáradását, és ezáltal szépséghormonként is funkcionálnak. Gondolj csak a változókorra, aminek egyik szembetűnő jele a hölgyeknél a bőr öregedése, ráncosodása! Ez egyébként hormonpótló terápiával hatékonyan kezelhető, illetve a folyamat eredményesen lassítható.
Egy másik szépséghormon a szomatropin. Az agyalapi mirigy által előállított növekedési hormon éjszaka, alvás közben termelődik, és többek között a bőrsejtek megújulását biztosítja, mivel segíti a sejtosztódást. Érdemes tudni, hogy fokozza a zsírégetést is! Egy kis odafigyeléssel elérheti, hogy szervezete reggelre több szomatropint szabadítson fel: ha az esti étkezéskor fehérjetartalmú ételt (tejtermékek, tojás, baromfihús, diófélék, hal) fogyaszt, azzal támogatja a növekedési hormon termelődését.
A szépség megőrzésében sokat segíthet a rendszeres relaxáció is. Krónikus stressz esetén ugyanis a kortizol stresszhormon mennyisége szignifikánsan megemelkedik, ami a testben zajló számos folyamatra negatívan hat: gátolja ezeket, beleértve a sejtek regenerálódását is. Ráadásul a szakemberek szerint a kortizol stresszhormon magas szintje a vérben kedvez a hasi zsírtöbblet kialakulásának.
Negyvenéves kor fölött megváltozik a női hormonrendszer, ami az egész szervezet működésén érezhető.
Ekkor kezd fogyni a petefészekben a tüszők száma, az ösztrogéntermelés visszaesik, a menstruációs ciklus szabálytalanná válik. Csökken a petefészkek hormonális aktivitása, egészen addig, amíg (nagy átlagban ötvenéves kor körül) teljesen le nem áll a működésük, és abba nem marad az ösztrogéntermelés.
Ennek a hormonális változásnak több kellemetlen következménye és tünete lehet. A legismertebbek: hőhullámok, alvászavar, hangulatingadozások, depresszió, rossz közérzet. Emellett megjelennek a nemi és vizeletürítő szerveket érintő változások, mint a hüvelyszárazság, vizelési panaszok, a nemi élet minőségének romlása, a libidócsökkenés, a bőröregedés felgyorsulása.
Mivel a nemi hormonok szükségesek a normál csontanyagcseréhez is, a nőknél a csontvesztés a változókor után gyorsabb ütemben zajlik. Ezért annál, akinek bármilyen okból eleve rosszabb az induló csonttömege, nagyobb eséllyel fog oszteoporózis kialakulni.
Ugyanez igaz a szív- és érrendszeri betegségekre: az ösztrogén védi a nőket a kardiovaszkuláris betegségekkel szemben, ezért náluk nagyjából ötvenéves korukig sokkal ritkábban fordulnak elő ilyen jellegű problémák. A férfiakhoz képest ezt követően is kevesebb hölgy szenved szívbetegségekben, de védettségük az életkor előrehaladtával egyértelműen csökken.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.