Az első külön töltött karácsony a legnehezebb, hiszen nincs még kialakult rendszer arra, hogyan vészeljük át elvált szülőként az ünnepeket.
Édua két éve vált el a férjétől, Lajostól, aki karácsony első napján síelni szeretne a gyerekeikkel és az új párjával. Édua viszont ennek egyáltalán nem örül...
– Lajos már december 25-én szeretné elvinni a gyerekeket Ausztriába. Én azonban nem akarom egyedül tölteni az egész ünnepet. Mit csinálnék otthon Zsani és Marci nélkül? Természetesen velük menne Lajos új párja, Ágnes is. Ha őszinte akarok lenni, valószínűleg ez utóbbi is fáj, mert nekem furcsa, hogy a volt férjem ilyen hamar lezárta magában a történteket. Bár úgy gondolom, akkor sem érezném magam jobban, ha nekem is lenne párom, hiszen a gyerekeket senki sem pótolhatja... Az az igazság, hogy össze vagyok zavarodva. Nem értem, miért kell épp karácsonykor menniük, hiszen az iskolai szünet a két ünnep között is tart.
Arról nem beszélve, hogy megint ő lesz a jó fej apuka, aki síelni viszi őket, ezzel szemben velem csak otthon ülnének. Már mondtam Lajosnak, de úgy tűnik, hajthatatlan, nem tudunk megegyezni.
Kicsit kirekesztve érzem magam a saját családomból. Félő, hogy a gyerekek isszák meg a levét ennek az egésznek. Nem akarom, hogy nekik se legyen szép a karácsonyuk, ezért ha mégis elmennek, igyekszem jó képet vágni a dologhoz.
Lajos szeretné a gyerekekkel és Ágnessel tölteni az ünnepeket. Nem érti, Édua miért akadékoskodik.
–Úgy érzem, egy kicsit túlreagálja ezt a karácsony dolgot. Szeretném, ha a gyerekeknek nemcsak a szokásos dolgok jutnának eszükbe az ünnepről, hanem valami élményt is kapnának. Arra gondoltam, hogy egy ausztriai síelés jó ötlet lehet. Persze, tudom, az is zavarja az exemet, hogy Ági ott lesz. Arról viszont végképp nem tehetek, hogy neki még nincs párja. Értem én, hogy nem a legjobb egyedül tölteni az ünnepeket, de épp azért tettük az indulás időpontját december 25-ére, hogy szenteste még otthon legyen vele Zsani és Marci.
Unom már, hogy rosszul kell éreznem magam azért, mert én, vele ellentétben, boldog vagyok. Nem szívesen állítanám választás elé egyik gyereket sem, és azt sem akarom, hogy bármit érzékeljenek a köztünk lévő feszültségből.
A gyerekek jól kijönnek Ágnessel, úgyhogy Édua is elfogadhatná végre a helyzetet. Remélem, hogy megenyhül! Nem akarok a gyerekek nélkül elindulni, mert az az én ünnepemet tenné tönkre.
– Ilyen esetekben általában olyan megoldás születik, amire először egyik fél sem gondol, mégis az ő érdekeiket szolgálja. Mindkét szülőnek magában kell felderítenie – vagy akár mediátor segítségével –, hogy mik a valódi okok, amelyek az ellentét hátterében húzódnak. Ilyenkor számos dolog felszínre kerülhet.
Lehet például, hogy az édesanyát nemcsak az zavarja, hogy egyedül tölti az ünnepet, hanem az új partner is, ahogy azt a konkrét esetnél Édua ki is mondja, valamint régi sérelmek is előtörhetnek. Ezután kell közösen leülni a szülőknek beszélgetni, hogy olyan kompromisszum szülessen, ami a gyerekek érdekeit szolgálja, de a felnőttek is elégedettek vele. Sokan igyekeznek ugyan megkímélni a kicsiket, ám afelett mégis átsiklanak, amit a gyerekek igazán szeretnének.
Lehet például, hogy az egyiküknek nincs is kedve síelni. Célszerű külön-külön megkérdezni a kicsiket is, mert fontos, hogy ne hozzuk őket döntéshelyzetbe, ne kelljen választaniuk a szülők és a programok között. A családi mediátor éppen ezért mindig beviszi a gyerekek szempontjait is a megoldáskeresés folyamatába.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.