Így ünneplik a karácsonyt világszerte - Furcsa szokások, különféle hagyományok

Világszerte emberek milliárdjait köti össze a karácsony varázsa és az azt megelőző várakozás, készülődés időszaka, de az ünnepléséhez országonként más és más hagyományok társulnak. Míg nálunk a Jézuska az ajándékozó, és a klasszikus karácsonyi vacsora jellemzően a sűrű halászlé, a töltött káposzta, valamint a diós és mákos bejgli, addig a világ más pontjain az embereknek egészen mást jelent az igazán boldog és meghitt karácsony. Ezek a hagyományok nemcsak szórakoztatóak, de páratlan betekintést nyújtanak a különböző kultúrák ünnepi sokszínűségébe.

Így ünneplik a karácsonyt világszerte

• A Kecske Svédországban
  Svédországban az ünnepek előtt nem egy feldíszített karácsonyfát állítanak fel a városok főterein, hanem egy hatalmas kecskét, ami az egyik legősibb karácsonyi hagyomány az országban. 

 akinek a szekerét kecskék húzták az égbolton. Bár folyamatosan őrzik, a közel 13 méter magas, 7 méter hosszú és közel 3 tonnás állat sokszor nem éli meg a karácsonyt, valaki mindig felgyújtja.

• A Krampusz Ausztriában
  Az osztrák kultúrában a Mikulásnak van egy gonosz és sötét segítője, aki megbünteti a rendetlen gyerekeket. A szőrös, kecskeszarvat viselő, láncot csörgető, virgáccsal fenyegetőző féldémonok, a krampuszok évszázadok óta részei az osztrák adventi folklórnak. 

•  álarcot öltenek, láncokat zörgetnek, hogy ijesztő megjelenésükkel ráhozzák a frászt a gyerekekre. Ez a hagyomány szórakoztató módja annak, hogy a családok együtt ünnepeljék a régi népszokásokat, a gyerekeknek pedig azt tanítják, hogy csak a jó magaviseletükkel érdemelhetik ki karácsonykor a Télapó ajándékait.
• A Katalóniai „Caga Tió”
  Spanyolország rengeteg egyedi szokással szereti megünnepelni a karácsonyi időszakot. Az egyik legkülönösebb spanyol ünnepi hagyomány, ami Katalónia régióiban megtalálható, a Caga Tió, azaz a „kakiló rönk”. 

• és december 8-án, a Fény ünnepén állítanak fel. A gyerekek karácsonyig minden nap apró kenyérdarabokkal vagy narancshéjjal „etetik”. Szenteste vagy karácsony napján pedig bottal püfölik, miközben énekelnek neki, azt kérve, hogy minél több turrónt (édes nugát) és egyéb édességeket „kakiljon” nekik.
• Gonosz kis manók Görögországban

A görögöknél a karácsonyi ünnepkörhöz nagyon sok legenda, mese kötődik. Azt tartják, a Föld mélyén gonosz manók élnek – nevük kalikandzarosz – akik azzal foglalatoskodnak év közben, hogy a Földet tartó fa törzsét elfűrészeljék. Karácsonykor azonban felhagynak ezzel a bosszantó tevékenységükkel, hogy a földre jöjjenek, az embereket bosszantani. 

 Ezért távol kell őket tartani. De mivel a tűztől nagyon félnek, a házi tűzhelyben a láng soha nem aludhat ki. Vízkeresztkor aztán a pap által megszentelt víz bűvös ereje visszaűzi őket oda, ahonnan jöttek, a Föld gyomrába. 

• A jóságos boszorkány Olaszországban

Olaszországban egyedülálló hagyományai vannak az ünnepeknek. A déli tartományokra jellemző, hogy a hegyi pásztorok leereszkednek a hegyekből, és hangos dudaszó kísérete mellett vonulnak a városba. 

A Mikulás olasz megfelelője virgács helyett széndarabkát ad a rossz gyerekeknek, amik természetesen „szén” cukorkák formájában jelennek meg a kikészített zoknikban, harisnyákban. Az ajándékozáshoz egy jó boszorkány is csatlakozik: ő Befana, a púpos, hosszú orrú, előre ugró állú idős néni, aki apró játékokkal, csokival, cukorkával megpakolt seprűjén utazik, és minden jó gyermeknek ajándékot visz január 5-ről 6-ra virradó éjszakán. Ahhoz, hogy kedvébe járjanak a lurkók, előző este tejeskávét és süteményt készítenek ki neki.