Viktória királynő aktjai és a Szabadság-szobor: 4 őrült karácsonyi ajándék a történelemből

Az ajándékozás karácsonykor viszonylag új hagyománynak számít, amelyet a viktoriánusok tettek népszerűvé az 1840-es években. A hírességek egymásnak ajándékozott vízesései és luxusjachtjai extrémnek tűnnek, de vannak ennél megkepőbbek is.

4 meglepő karácsonyi ajándék a pikáns festményektől a Szabadság-szoborig

1. Dalí hárfája

A hangszerek nem számítanak őrült karácsonyi ajándéknak, de ha a szürrealista Salvador Dalí is részt vesz a történetben, akkor biztosak lehetünk abban, hogy van valami csavar a dologban. Dalí köztudottan hatalmas rajongója volt a Marx fivérek vígjátékainak. Sőt, a szintén találó nevű néma művészt és hárfást, Harpo Marxot három nagy szürrealista egyikének nevezte. (A másik kettő Cecil B. DeMille és Walt Disney volt). Amikor 1936-ban találkoztak, kiderült, hogy Harpo is hatalmas rajongója Dalí munkásságának, így hamar barátság szövődött köztük. 

Harpo teljesen el volt ragadtatva az ajándéktól, és nem vesztegette az időt: visszaküldött egy fotót, amelyen bekötözött ujjakkal úgy tesz, mintha játszana a hárfán. Két hónappal később Dalí Harpo meghívására Amerikába utazott, hogy megörökítse őt az egyedi hárfával.

2. Viktória királynő aktjai

Viktória királynő és Albert herceg romantikus és merész ajándékokat adtak egymásnak. A királynő által megrendelt pikáns festmények és portrék – például William Dyce alkotásai – személyes jellegűek voltak, és az Osborne-házuk díszei közé tartoztak. Franz Xaver Winterhalter Florinda című festménye, amelyen alig felöltözött nők erotikus csoportja látható, máig ott lóg azon a helyen, ahol egykor Viktória és Albert íróasztalai álltak. Bár Viktória királynő volt a pajzánabb, Albert is örömmel fogadta ezeket az ajándékokat. Olyannyira, hogy egy szobrot is készíttetett magáról, amelyen görög harcosként ábrázolták. Albert azonban túl kihívónak találta a szobrot, ezért készíttetett egy visszafogottabb verziót, amelyet már a Buckingham-palotában állítottak ki. Nem csoda, hogy kilenc gyermekük született.

3. Fegyverszünet

1914 karácsonyán, öt hónappal az első világháború kitörése után, valami csodálatos dolog történt a Franciaország és az Északi-tenger között húzódó 400 mérföldes nyugati fronton. Bár egyes területeken tovább folytak a harcok, a katonák nem hivatalos karácsonyi fegyverszüneteket tartottak. Az emberiség történetének egyik legvéresebb konfliktusában az ágyúk elhallgattak, és nagyjából 100 000 katona tette le a fegyvert mindkét oldalon. Egyes helyeken a fegyverszünet csak arra adott lehetőséget, hogy a katonák összegyűjtsék az elesetteket. Máshol azonban az ellenfelek együtt énekeltek karácsonyi dalokat, sőt, kiléptek a lövészárkokból, hogy beszélgessenek, apró ajándékokat vagy emléktárgyakat – például gombokat – cseréljenek. Akadnak olyan beszámolók is, amelyek szerint még hajvágásra is sor került! És persze nem hiányzott egy-egy rögtönzött futballmérkőzés sem. Alfred Anderson, a Black Watch 1/5-ös zászlóaljának katonája így emlékezett vissza a fegyverszünet furcsa nyugalmára, miután hosszú ideje csak a csata zaját hallotta: „A csend korán véget ért délután, és a gyilkolás újrakezdődött. Ez egy rövid béke volt egy szörnyű háborúban.”  Nem lehet nem elgondolkodni azon, vajon hány katona élte túl azt a napot, és térhetett haza a karácsonyi béke e rövid szünetének köszönhetően.

4. A szabadság ajándéka

1865-ben Edouard de Laboulaye, francia rabszolgaságellenes aktivista és az amerikai politika lelkes követője egy különleges karácsonyi ajándékot javasolt Amerika számára: egy emlékművet, amely az ország függetlenségének századik évfordulóját és Franciaországgal fennálló barátságát ünnepelte volna. Barátja, Frédéric Auguste Bartholdi szobrász 1870-ben kezdett hozzá, hogy megvalósítsa Laboulaye elképzelését. 

 A - teljes nevén - A szabadság megvilágítja a világot-szobor  III. Napóleon elnyomó intézkedései elleni szimbólum is volt. A szobor összeállítását 1886-ban kezdték meg a Bedloe-szigeten Alexandre-Gustave Eiffel vasvázas szerkezetével. Az eredetileg gazdag rézbarna színű szobrot 1886. október 28-án avatták fel, kezében egy táblával, amelyre 1776. július 4-e volt felvésve.