Elképesztő felfedezés rázta meg a tudósokat: ez történik a Földünkkel

A régi elmélet úgy tartotta, hogy a Föld magja egy sűrű vasgömb, mely a híg magma közepén lebeg. Ezt cáfolta meg némiképp tudósok legújabb felfedezése, mely szerint a Föld magja időnként bizony deformálódik. De miért ilyen fontos ez a felfedezés?

A Föld szerkezete

Eddigi ismereteink alapján a Föld szerkezete négy, egymástól jól különválasztható rész alkotja.

• szilárd földkéreg
• félig folyékony felső köpeny
• valamivel sűrűbb alsó köpeny
• megolvadt külső mag
• szilárd belső mag

A legújabb tudományos eredmény azt látszik megcáfolni, hogy a Föld magja valóban olyan szilárd lenne, mint amilyennek korábban gondolták. Ugyanis lemeztektonikai mérések alapján az az eredmény jött ki, hogy földrengések során módosul a Föld középpontjának formája – szilárd anyagnál ez pedig elképzelhetetlen lenne.

Hogyan állapítják meg földrengésekből a Föld belső szerkezetét?

A Föld belső szerkezetét eddig is a szeizmikus tevékenységek, magyarul földrengések alapján vizsgálták és most is ez hozott új eredményt. Amikor egy földrengés lökéshullámai áthaladnak valami sűrűn, késnek vagy megtörnek - pont úgy, mint mikor a fénysugár átmegy a vízen.

Ennek segítségével tudósok felállíthatnak egy modellt a Föld szerkezetére. Mivel az ismétlődő földrengések hullámai pontosan ugyanabból a pozícióból indulnak, ha másképp néznek ki, változásnak kellett történni a bolygó belső szerkezetében.

Hogyan derült ki, hogy a Föld magja folyékony?

Tudósok egy csoportja 1991 és 2024 között 168 pár ismétlődő földrengés adatait gyűjtötték össze 42 helyről az Antarktisz déli Sandwich-szigetei körül. Ezeket az alaszkai Fairbanksben és a kanadai Yellowknife-ban fellelhető szeizmikus vevőkhöz érkezett hullámokkal párosították.

A különös eltérések alapján a kutatócsoport egyik részvevője, Vidale professzor jött rá, hogy a Föld magja nem szilárd, ugyanis a szeizmikus mérések alapján akkor is eltérések mutatkoztak, ha a mag elvileg ugyanabban a helyzetben volt. Ezt a jelenséget csak azzal lehetett magyarázni, hogy a belső mag képlékenyebb, mint korábban hittük.

Miért változik a bolygó magjának alakja?

Valószínűleg a folyékony külső mag sebes mozgása és a belső mag közel olvadó felülete közötti érintkezésnek köszönhető az alakváltozás. Ugyanis a konvekciós áramok és erős mágneses erők a belső mag szélén „viszkózus deformációt” okoznak, ami nagyon sűrű folyadékokban, például a mézben szokott előfordulni. Alakja mellett a forgását is változtatja bolygónk belső magja.