Olasz tudósok egy rejtett sírkamrát találtak a gízai piramisok alatt, amely Ozirisz, az egyiptomi túlvilág istenének szimbolikus temetkezési helye lehet. A felfedezés a korábbi években feltárt földalatti struktúrákra épül, és ha megerősítik, jelentősen átalakíthatja az emberiség történelméről alkotott képet. A tomográfiai elemzések szerint a szerkezet több mint 600 méterrel található a felszín alatt. A sírkamra pontos szerepe egyelőre nem tisztázott, de a kutatók szerint a szarkofág környezetében folyamatos vízáramlás észlelhető.
A gízai piramisok körüli kutatásokat úgy végzik, hogy magas frekvenciájú hullámokat küldenek a földbe, majd a visszaverődő jelek alapján térképezik fel az alatta található szerkezeteket. A tudósok egy része azonban kétségbe vonja az eredmények megbízhatóságát. Lawrence Conyers professzor, a Denveri Egyetem radarszakértője szerint ez a technológia nem képes ilyen mélységekbe hatolni. „Talán 30 vagy 40 láb mélyre lehet vele betekinteni, de még ez sem biztos. Mindez csak spekuláció” – mondta Conyers. Az egyiptomi régészeti hatóságok is szkeptikusak. Dr. Zahi Hawassa The Nationalnak nyilatkozva kijelentette: „Az az állítás, hogy radarokat használnak a piramison belül, hamis, és az alkalmazott technikák sem tudományosan nem jóváhagyottak, sem nem validáltak.” Ezzel szemben a kutatócsoport szóvivője, Niccole Ciccole hangsúlyozta: „Elemzéseink objektív méréseken alapulnak, amelyeket fejlett radarjelfeldolgozási technológiával végeztünk.”
A felfedezés kapcsán újra előtérbe került a korábban feltételezett földalatti város létezésének kérdése. A csapat korábbi kutatásai során nyolc kutat és két hatalmas téglalap alakú burkolatot azonosított, amelyek több mint 600 méteres mélységben találhatók a Khafre piramis alatt. A kutak átmérője 10–12 méter között mozog, és lépcsőszerű szerkezetekkel vannak körülvéve, amelyek Ciccole szerint a földalatti rendszerhez való hozzáférést biztosítják. A kutatók szerint az újonnan felfedezett sírkamra és az egyre bővülő földalatti struktúrák egy eddig ismeretlen civilizáció nyomait hordozhatják. Feltételezésük szerint az építmények akár 38 000 évesek is lehetnek, ami évezredekkel megelőzi az eddig ismert legkorábbi ember alkotta szerkezeteket. Lawrence Conyers professzor azonban szkeptikus ezzel kapcsolatban: „Az emberek 38 000 évvel ezelőtt főként barlangokban éltek. Az első városok csak körülbelül 9000 évvel ezelőtt jelentek meg.”
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.