A 38 perces háború, és a disznó esete – 3+1 furcsa esemény a történelemből

A háborús konfliktusok általában jól megalapozott, komoly célok miatt törnek ki. Kivételek ugyanakkor még itt is akadnak, ugyanis a történelem néhány háborúja bizony egészen furcsa volt. Összeszedtük a 3+1 legkülönösebb fegyveres konfliktust, amikek még létezését nehéz elhinni.
A focihuligánok rombolását Honduras és El Salvador emelte magasabb szintre, amikor 1969. július 14. és 18. között háborút folytattak, melynek kiindulópontja egy focimeccs volt. A nevezett futballmeccsen nagy dulakodás volt, ami előjele volt a későbbi harcoknak.
A százórás, más néven futballháború Honduras és El Salvador mély politikai és gazdasági ellentéteiben gyökerezett, az összecsapások során pedig ezrek haltak meg, az országok nagy gazdasági veszteségeket könyvelhetett el.
1859-ben furcsa háború háborgatta meg San Juan egyik szigetének nyugalmát. A sziget termékeny földjére mind az angol gyarmatosítók, mind az Egyesült Államok igényt tartott, mindkét hatalomnak voltak telepesei a földdarabon. 1859-ben egy amerikai farmer lelőtt egy fekete kan disznót, ami mindenki pechjére brit tulajdonban volt.
Az incidens után a két hatalom katonákat küldött a szigethez, és többhetes katonai patthelyzet vette kezdetét, aminek megoldása az lett, hogy közös megszállás alatt tartják a szigetet. A háború egyetlen halálos áldozata a jobb sorsra érdemes sertés volt.
Az osztrák-magyar történelem leghajmeresztőbb epizódja 1788. szeptember 21-22 között zajlott, amikor a hadsereg önmaga ellen vívott csatát. Ezt úgy sikerült kieszközölniük, hogy egy maroknyi katona felderítésre indult, amikor néhány huszár pálinkát szerzett és mulatságot rendezett, akikhez később gyalogosok is csatlakozni akartak.
A huszárok nem akartak osztozkodni, eldördült pár lövés, valaki pedig elkezdte kiáltozni, „Itt vannak a törökök”.
A helyzet gyorsan káoszba torkollt, ugyanis a lövésekre a táborban állomásozó hadsereg is lövéseket adott le, a csetepaté csak ekkor indult be igazán. A tisztek hiába próbálták csitítani a katonákat, esélyük sem volt, másnap katonák tízezrei feküdtek a csatatéren, a két nappal később érkező törökök pedig nem értették mi történt. A karánsebesi csata valóságtartalmát több történész megkérdőjelezi.
Az 1896. augusztus 27.-én lefolyt Angol-Zanzibári háború oka nem volt szokatlan, a brit gyarmattartók egy érdekeiket képviselő szultánt akartak Zanzibár trónjára ültetni. Délelőtt felszólították az addigi uralkodót, Klhalid bin Bargash szultánt, hogy személyzetével 9 óráig hagyja el a palotát.
Amikor erre nem volt hajlandó, a túlerőben lévő angol hadihajók 9:00-kor bombázni kezdték a palotát, így 9:38-ra a szultán megadta magát.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.