Ma van a Lelki Egészség Világnapja: depresszió az irodalomban

A művészlét és a lelki érzékenység, sokszor túlérzékenység, a depresszióra, szorongásra való hajlam gyakran kéz a kézben jár. Számos író, költő, képzőművész betegségéből születtek világklasszis és az egyetemes kultúra részét képező alkotások. Mi most négy regényt választottunk ki, amelyek a szerzője maga is depresszióval küzdött, és amelyek mind hozzátesznek ahhoz, hogy megismerjük és megértsük ez a még mai napig is stigmatizáló betegséget.

A Látható sötétség William Styron személyes vallomása. Az amerikai szerző regényében depressziójának történetét meséli el, amely hatvanéves korában tört rá, minden előzetes jel vagy tünet nélkül. A betegsége addig erősödött, amíg kizárólag saját rosszullétére tudott odafigyelni, olyannyira, hogy attól is tartott, hogy esetleg megőrült.

A rövid, felkavaró vallomás a mai napig alapműve a depresszió irodalmának.

Az amerikai költőnő, Sylvia Plath mindössze harmincegy éves volt, amikor öngyilkos lett. Egyetlen regénye a huszadik századi lélektani próza kimagasló teljesítménye, amely ugyancsak félig önéletrajzi, de mégsem lehet úgy olvasni, hogy ne keresnénk óhatatlanul is kapcsolódási pontokat a szerző és a regény főszereplője Esther Greenwood között.

Plath a regény megjelenésének évében 1963. február 11-én lett öngyilkos.

Elizabeth Wurtzel alig múlt húszéves, amikor megírta a Prozac-országot a depressziójának történetéről, és ma már Sylvia Plathszal és Willam Styronnal együtt a „depresszió-irodalom" legfontosabb szerzői között emlegetik.

Wurtzel azonban továbbmegy, egyrészt őszintén beszél arról, hogy a gyógyszeres kezelés az ő életét végül pozitívan befolyásolta, de hozzáteszi, aggasztó, hogy az úgynevezett antidepresszánsokat sokszor indokolatlanul, három perc alatt felírják, amely komoly veszélyek forrása lehet.

Rados Virág regényében a saját mániás depressziójának történetét írja le, hitelesen, őszintén, megdöbbentő alapossággal jellemezve azt, amit átélhet egy, a betegségben szenvedő ember. Könyve egy újságíró igaz történetét dolgozza fel, aki pszichiátriára kerül, majd bipoláris érzelmi zavarral diagnosztizálják. A mániás depresszióval egyébként kevés könyv foglalkozik, pedig viszonylag sokakat érintő betegség, amit a tudomány mai állása szerint gyógyítani nem lehet, csak kezelni.