Nem csak idegesítő, komoly betegség is állhat a horkolás hátterében

Horkolás oka leggyakrabban a felső légutak (orrüreg, orrgarat) szűkülete. Az éjszakai horkolás nemcsak a pihenést zavarhatja meg, hanem számos társadalmi és pszichológiai következménnyel is járhat. A horkolás gyakran vezet elégtelen alváshoz, mind a horkoló, mind az alvótárs számára, ami nappali fáradtságot, ingerlékenységet és csökkent koncentrációképességet eredményezhet. Az alvászavarok hosszú távon hozzájárulhatnak komolyabb egészségi problémák kialakulásához is, mint például a magas vérnyomás vagy a szív- és érrendszeri betegségek. Az alvótársak számára pedig az éjszakai zajforrás kimerítő és frusztráló élmény, amely akár a kapcsolatra is negatív hatással lehet.

Akár életveszélyessé is válhat a horkolás

A horkoló hang a garat szöveteinek, elsősorban a nyelvcsapnak és a lágy szájpadnak vibrációja, rezgése miatt jön létre. Alvás közben az izmaink – így a garat izmai is – ellazulnak, aminek hatására a garat összeszűkül. A szűkebb járaton áramló levegő az arra hajlamos egyéneknél megremegteti a szöveteket és horkoló hangot gerjeszt. A jelenség önmagában is zavaró, ám a hangos horkantás az éjszaka közepén különösen veszélyes. De vajon miért is horkol, aki horkol?

Az orrsövényferdülés, az orrpolip, az allergiás nátha vagy megfázás miatti orrdugulás is oka lehet a horkolásnak, mivel a gátolt orrlégzés miatt a levegővétel szájon át történik, így a szájpadlás rezonáltatja az alvás közbeni légvétel. Az orrspray-k, orrcseppek megfázásos tünetek, orrdugulás esetén igazi megkönnyebbülést jelenthetnek: nyugodtabb alvást és jobb közérzetet biztosíthatnak. De a hetek óta fennálló, vagy időszakosan, az év adott hónapjaiban jelentkező panaszok esetén mindenképp forduljunk orvoshoz.

A horkolás mögött légzészavar, alvászavar is állhat. Az alvási apnoé egy olyan súlyos alvászavar, ami alvás közbeni rendszeres légzéskimaradással jár, a felső légutak elzáródnak, a beteg nem kap levegőt. Annak ellenére, hogy az apnoé okozta tünetek elsőre ártalmatlannak tűnhetnek – nem járnak fájdalommal, a beteget nem készteti arra, hogy orvosi segítséget kérjen –, számos szervi, elsősorban szív – és érrendszeri szövődmény (érelmeszesedés, magas vérnyomás, stroke, szívinfarktus) okozója lehet.

Az alvási apnoéra való hajlamot, az anatómiai adottságokat általában örököljük, a betegség előfordulása a kor előrehaladtával nő, de kialakulásának más rizikófaktorai is vannak, mint például az alkoholfogyasztás, gyógyszerek és a dohányzás. A legnagyobb kockázati tényező azonban a túlsúly. Elhízás esetén ugyanis nem csak a hasunkra rakódik plusz zsír: a garatizmok és a garatnyálkahártya közé is lerakódhatnak zsírsejtek, amelyek nehezítik a levegő szabad kiáramlását.

• terhesség 
• az akut vagy krónikus betegséggel (allergiával, megfázással összefüggő) járó orrdugulás
• az orr anatómiai eltérése 
• a megnagyobbodott orrmandulák 
• az ajkak vagy az állkapocs, esetleg a fogsor és az íny anatómiai eltérései

   • sokszor felébredsz az éjszaka közepén vagy nyugtalanul alszol
   • szokatlanul fáradt vagy napközben (melyre nem találsz egyéb kézenfekvő magyarázatot)
   • éjszakai leizzadásra ébredsz
   • romló memóriát, koncentrációs zavarokat, emlékezetkihagyást tapasztalsz
   • reggeli szájszárazságot érzel
   • állandóan fáj a torkod
   • gyakori fejfájások gyötörnek

Ha az érintett horkolása enyhe, nem zavarja a környezetét, nem okoz komolyabb egészségügyi romlást, úgy az egyszerű életmódváltással, a testsúly csökkentésével sok esetben megszüntethető, de legalábbis mérsékelhető. Ha azonban a horkolás állandó, minden testhelyzetben jelentkezik, és komolyabb tüneteket idéz elő, mindenképpen fontos fül-orr-gégészeti szakvizsgálatot kérni. Az alvási problémák hátterében ugyanis bizonyos egyszerűen kezelhető, az orr vagy a garat elzáródásához vezető betegségek is állhatnak. Ilyen lehet az orrpolip, az orrsövény ferdesége, egyes esetekben a megnagyobbodott ínyvitorla vagy a szájpadi mandula problémája, ami elsősorban műtéti kezelést igényel.