Steiner Kristóf: Legyen saját lélek-országod

Tisztelem a világ összes vallását, és Jézus tanításait rendkívül fontosnak tartom, de nem vagyok megkeresztelve, és nem járok templomba - hacsak nem nyűgöz le épitészetileg. Éppen ezért számomra is meglepő volt, amikor a napokban azt hallottam egy politikai vita során: "az európai demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem lesz". Szándékosan nem fogok sem pártokról, sem politikai vezetőkről írni, mert még véletlenül sem akarom, hogy bárki azt higgye: politizálni próbálok. Épp ellenkezőleg...

Óriási szerencsém van, amiért soha nem tartottam magam elsősorban európainak, mert ha "vadhazafi" lennék, most nagyon el lennék keseredve. Embernek született léleknek tartom magam, aki karmikus okoknál fogva éppen Magyarországra, Európába született. Ez a "csomagom" része, ezzel jöttem a Földre, de én sokkal mélyebb értelemben kapcsolódom a szülőföldemen élő emberekhez, mint a "magyarság" szintjén. És bár szívfájdító látni, hogy a környezetünkben meginog minden értéknek vélt bálvány, amiben hittünk, sosem szabad elfelejtenünk, hogy még a legnagyobb gazdasági válság is csupán "vihar a biliben". Az igazi "szabadságharc" ugyanis a szívünkben zajlik, határok nem léteznek, és semmi olyat nem vehetnek el tőlünk mások, ami igazán fontos nekünk. Munkahelyek, otthonok, fejek is hullhatnak köröttünk, mindig tartsuk észben: ami most történik, az nem más, mint az univerzum nyomása, az értékek átrendeződése. Ha mi magunktól nem változunk meg, és nem gondoljuk át az értékítéletünket, kapni fogunk még pár nagy pofont. Alkalmazkodunk kell az új rendszerhez, ha boldogok akarunk lenni: az önzetlen szeretet, a feltétel nélküli elfogadás, a saját komfortzónánk lerombolása a kollektív tudat és az egyén felemelkedésének érdekében, a nem-reaktív viselkedés állandó gyakorlása és az egoista természetünk megváltoztatása azok a "törvények", amelyek érintenek minket. Az összes többi egy Gazdálkodj okosan!-játszma. Komolyan azon fogunk pörögni egész életünkben, hogy ki írja egy kitalált társasjáték szabálykönyvét? Köszönöm, de én inkább az "élet játékát" választom.

Ha soha nem helyezzük a bizodalmunkat a valódi értékbe, annak soha nem lesz esélye felülkerekedni a hamis értéken. Olyan ez, mint a televíziózásban az "igény kiszolgálása". Azért nem megy színházi közvetítés főműsoridőben, mert "a nézőknek a valóságshow-ra van igényük". A politikusok időtlen idők óta ugyanezt használják ki: rászoktunk az ócska, felszínes, értéktelen harácsolásra, és azt várjuk el a kormányunktól, hogy mindig megteremtse a lehetőséget arra, hogy minél önzőbb életet élhessünk, több pénzünk, nagyobb házunk, menőbb telefonunk lehessen. A politika pedig mindig vissza fog élni azzal, hogy mi csupa olyasmire vágyunk, aminek nincs valós értéke, mert ha nem így tenne, nem lenne szükség a parlamentre. Ez pedig alapvetően megváltoztatná az egész emberiség sorsát. A kormánynak megvannak a maga feladatai, de az egyén boldogságszintjének növelése nem tartozik közéjük. Mindenki a maga boldogságának a kovácsa, és előbb-utóbb mindenki rájön majd, hogy tartós megelégedettség csak a "rendszeren" kívül létezik. Persze ezek nagyon "új" koncepciók nekünk, magyaroknak - még akkor is, ha az effajta spirituális gondolkodás gyökerei egyidősek magával a világgal. Ám egy olyan nemzet vagyunk, amely török-osztrák-orosz uralom alatt élt évszázadokon át, és azon szocializálódott, hogy vagy elkötelezi magát egy vezér mellett, hogy legyen kenyér, vagy úgy tesz, mintha tudná, hogyan kell kenyér-fát ültetni. Most itt az ideje, hogy megtanuljuk mi magunk, hogyan készül a boldogság kenyere. A recept: hibáztatás helyett felelősségvállalás, és félelem helyett szeretet. A "hatalom" addig fogja nyomni a népet, amíg végül mindenki megérti, hogy sem a bankok, sem a tankok nem jelentenek megoldást a helyzetünkre. A hatalom, amellyel kormányozhatod a saját, személyes "lélek-országodat" csak és kizárólag a te kezedben van.