Csonka András: Anyu, ugye hallasz? Egy béna kis kukkoló paparazzo voltam

Szia, anyu! Emlékszel, amikor az agyadra mentem némely siófoki nyári napokon? Amikor úgy kellett elővakarni engem az ötszáz méterre lévő utcából, mert mint egy béna kis kukkoló paparazzo, ott ólálkodtam a Kővirág villa körül a kempingbicajommal, amikor megtudtam, hogy az aktuálisan a szabadtéri színpadon fellépő popsztár megérkezett? Valahogy mindig ott laktak a menők. A neotonosok, az R-Go, az Első emelet, az Omega... Na jó, a paparazzo jelzőt felejtsd el, mert akkor ugyebár nem voltak mobiltelefonok, amivel úgy csinálhattam volna, mint aki éppen sms-ezik, közben pedig fotóztam volna.

Na meg egy gyáva barom, mert arra már nem volt merszem, hogy megzavarjam a napozás vagy traccsolás közben a sztárokat. Egy nyomorult kis autogramot sem kértem. Még jó, hogy apám a színészkollegáitól hozott haza nekem néha, különben tőlük sem lenne. A rajongás – meg egy kis zavar – szerintem soha nem szűnik meg, ha azokkal találkozol, akiknek kamaszként csápoltál, mint az őrült.

Nos, volt lehetőségem bőven felidézni ezeket a pillanatokat, mivel a minap egy partin csak kapkodtam a fejemet, és ahova néztem, zenész nagyágyúk hemzsegtek körülöttem. A Sláger FM és a Sláger TV közös szülinapi partiján tényleg ott volt a krém, műfaji korlátok nélkül. Bencze Attila hívó szavára felvonult a zenésztársadalom színe-java. Ha akartam, csöves rockerként nosztalgiázhattam Deák Bill Gyula, Horváth Attila, Varga Miklós oldalán, hogy aztán néhány méterrel arrébb drága Szandimmal röhögjük szét az agyunkat megint, ahogy felidézzük a ’98-as Hotel Menthol őrjítő sikerszériájában a pillanatot, amikor is megfenyegettem, hogy most már átdugom a nyelvem a csókjelenetnél a szájába, mire visszafenyegetett, hogy akkor meg ő azt szépen leharapja.

Gondoltam volna kamaszként, hogy a legendás Omega zenészével egyszer arról értekezem, hogy milyen tejfölt szeretünk? Persze volt táncika is a bulin, és megfáradt lábaimat egy kiváló asztaltársasághoz huppanva pihentettem, ahol az asztal körül a mulatós zene igazi nagyágyúi kvaterkáztak, Bódi Guszti és Kis Grófo. Mindenki őrült módon fényképezkedett persze, kell az emlék a Facebookra, tudod...

Az egyik képet nézegetve arra gondoltam, hogy körülöttem tizenvalahány millió eladott lemez áll, ami ma már egy fiatalnak felfoghatatlan. Na de az R-Go, a Neoton, a Rapülők, Szandi összesen legalább annyit eladott, ha nem többet. Csináltam egy élő bejelentkezést a hivatalos Facebook-oldalamon, ahol szépen letámadtam mindenkit, akit értem, és hagyták, az a szerencse... Persze azért éjfél körül hazarajongtam magam, mert másnap próba, ahol már nem elég az élménybeszámoló.