Quimby: "A részeg partik nyomai most látszódnak meg igazán"

A zenekar két tagjával, Varga Liviussal és Gerdesits Ferenccel a banda stúdiójában találkoztam, ahol én is szemügyre vehettem a Quimby legendás hangszereit és relikviáit, sőt egy spontán "koncert" is lezajlott az interjú végén.

25 éves lett a zenekar. Mit jelent számotokra az öregedés a magánélet, és a zenekar szempontjából?

Varga Livius: Egész gyermekkoromban azt hallottam, hogy nincs öregedés, csak szellemileg. Minden szellemi és testi hanyatlást ki lehet tolni, és itt beszélhetünk akár a zenekarról is. Ennek egy oka van: mindig legyél aktív! Nem nyersz örök életet, de több tapasztalattal leszel gazdagabb.

Gerdesits Ferenc "Faszi": A test egy idő után elöregszik, és már nem úgy mennek a dolgok, mint régen. Aki mást állít az vagy nagyon ügyes, vagy nagyon ügyesen hazudik. Az én elvem, hogy az ember hazudhat bárkinek, de saját magának nem ajánlott. Érezhető az évek múlása főleg olyan hangszerek használata közben, mint a miénk.

Hogy érted pontosan, hogy meglátszódik?

Gerdesits Ferenc "Faszi": Egész egyszerűen fáj. Ha valamit ilyen hosszú ideje csinálsz, az egy idő után már tényleg érezhetővé válik. A koncertet gond nélkül végignyomom, de a színpadról lejőve már rosszabbul érzem magam. Nehezebben regenerálódom.

Az évek alatt volt olyan pillanat, amikor feladtátok az elveiteket egy-egy jobb ajánlat érdekében?

Gerdesits Ferenc "Faszi":

Varga Livius: A választás nálunk abszolút közös. Rengeteg vita és függőben lévő ügy van, de ez folyamatosan így volt.

Az elvek néha megváltoznak az évek alatt. A zenekar életében is adódtak olyan dolgok, amikor nem törnünk, hanem hajlanunk kellett.

Melyik a fontosabb számotokra: a szakma vagy a közönség elismerése?

Gerdesits Ferenc "Faszi": Ez egy nagyon jó kérdés, mert a szakma elismerése mindig is egy igen hullámzó dolog volt. Hazudnánk, ha azt mondanánk, hogy nem a közönség véleményére figyelünk, mivel ők sokkal elnézőbbek. A szakma viszont fikázóbb. A rockzenei kritikák nagytöbbsége szerintem baromság.

Zenészek generációinak adtak tápanyagot. Tőlem akár engem is lehúzhatnak, csak nehogy válaszoljak.

Varga Livius: Egyetértek. Nekem Faszi a szakma. Az elmúlt 20 évben, amit tanultam, azt neki köszönhetem.

Gerdesits Ferenc "Faszi": Már sokkal többet tud a Livius, mint én.

Varga Livius: Na, azért ez nem így van.

Volt olyan pillanatotok az évek alatt, amikor veszélybe került a zenekar jövője?

Gerdesits Ferenc "Faszi": Ugye te is tudod, hogy ez beugratós kérdés?

Szerinted?

Gerdesits Ferenc "Faszi": Még ha csak pillanatról beszélhetnénk (nevet).

Varga Livius:

Gerdesits Ferenc "Faszi": Bizony. Nálunk volt egy olyan "pillanat", ami igen elhúzódott. Valójában az elején fel sem fogtuk, hogy milyen veszélyben vagyunk. Volt is egy másfél évünk, amikor nem is csinálunk semmit.

Ilyenkor derül ki, mennyire is vagytok összetartóak?

Varga Livius: Inkább a megoldás során. Voltak kétségbeesések. Amikor viszont a kulcsfigura megtette a megfelelő lépést, akkor onnantól kezdve megadtuk a kellő segítséget: azt az összetartást, ami összefogott minket.

Ha ti kapnátok felkérést egy politikai rendezvényen való fellépésre, akkor igent mondanátok?

Varga Livius: Kapunk, de nem vállaljuk el. Nem kell összekeverni a Kossuthot a vasúttal. Szerintem ez rosszra vezet, de mi nem is akarunk mások felett pálcát törni.

Gerdesits Ferenc "Faszi":

Magyarországon sokan tettek hasonló dolgokat, és rajtuk is maradt néhány jelző. Nem mondunk neveket, mert nem akarunk ezzel is ingyen reklámot biztosítani nekik.

És a szakma is rosszabbul néz rájuk?

Varga Livius: Persze. Különösen azok, akik teljesen más magánvéleményen vannak a dolgokról. Kishazánkban mindenki marhára ért a politikához.

Gerdesits Ferenc "Faszi":

Nem szeretnénk, ha megmondanák nekünk, hogy mi a jó, és mi a nem jó. Nem akarunk igazságot tenni a fejekben.

Hogy bírjátok fizikailag ezt a sok fellépést és fesztvált? Mivel tartjátok kordában magatokat?

Varga Livius: Én nem mondanám, hogy mindig kordában tartottam magam. Most már viszont elmondhatom. Ez maga egy nagy fejlődés.

Gerdesits Ferenc "Faszi": Nyilvánvalóan nem bírjuk már úgy, mint fiatalabb korunkban. Bár én a zenében elsősorban a zenélést szeretem, sokan csak a többi vonzatot látják. Nálam a zene jelenti a csúcspontot. Lehet persze csúcspont előtte is a pultnál, de engem ez már annyira nem érdekel.

Van valami életfilozófiátok?

Varga Livius: Nekem az, hogy nyugi. Nem tudom sajnos mindig megvalósítani, de ez az egy szó, amit mindig többször is mondogatok magamnak.

Gerdesits Ferenc "Faszi":

Most már jobban megfontolom, hogy amit kérnek tőlem, az mennyire jó nekem, és végül ennek tükrében döntök.

Meséljetek kicsit az új albumról. Mit jelent pontosan, hogy az új lemez hajazni fog a bolhapiacok világára?

Varga Livius: Ez egyelőre egy munkacím, egy allegória. A bolhapiac sokszínűsége, maga az "elpiacosodott világ" külső, illetve belső történése, mint vonzat témája lesz ennek a lemeznek.

Gerdesits Ferenc "Faszi": Minden lemeznél van egy vezérfonal. Az előzőnél például kaktusz volt, ezért is lett Kaktuszliget a címe. Akkor úgy éreztük, hogy az összes született dal poros, sivatagos, kaktuszos hangulatot áraszt.

Mit gondoltok? Magyarországon könnyű híres zenésszé válni?

Gerdesits Ferenc "Faszi": Nem. Szerintem a magyar közönségben van valami furcsa. Volt olyan koncertünk, amikor rajtunk kívül két másik banda is fellépett. Egy jegy áráért mindhármunkat meghallgathattad, a közönség azonban csak a mi fellépésünk előtt kezdett el megérkezni a helyszínre.

Hazánkban a mulatós vonulat megy a legjobban.

Varga Livius:

Vannak ma már olyan zenekarok, akik sokkal jobban használják a közösségi oldalak nyújtotta lehetőségeket, ezzel pedig építik a csapatot. Ha valakinek van valamilyen különlegessége, akkor sokkal gyorsabban felfigyelnek rá a fiatalok és nem biztos, hogy kell 15 év a sikerhez.

Mire számíthatnak tőletek a rajongók a közeljövőben?

Varga Livius: Június 11-én belekiabáljuk a budapesti éjszakába, hogy hivatalosan is elkezdtük a fesztiválszezont. A következő hónapokban kezdetét veszi a nyári szezon, ahol nemcsak a szakmabeli kollégákkal, de a felszabadult közönséggel is találkozhatunk.

Támogatott tartalom