"Anya azt mondta, gyomorfertőzést kapott - néhány héttel később meghalt rákban"

Miután 16 évvel ezelőtt túlélt egy béldaganatot, bámulatos erővel vette az élet kisebb-nagyobb nehézségeit. Béldaganatműtéte után nem sokkal stroke következtében elveszítettük édesapámat, és bár nagyon hiányzott neki is, újra felépítette az életét, ideje nagy részét mások segítésének szentelve. "Nem állítom, hogy boldog vagyok" - mondta akkor. "Elégedett vagyok."

Mindössze két hónappal később édesanyám szálkás kézírásával a következőket írta kórházi ágyában: "Nem megy. Egyáltalán nem. Pezseg az agyam. Otthon meghalni békésen?" Annak ellenére, hogy a rák mellett két súlyos stroke-ot is kapott, papír és ceruza segítségével el tudta mondani kívánságait halála előtt. A második stroke után elveszítette beszédkészségét és nyelési képességét, és alig tudott mozogni. Mozdulatlanul feküdt az ágyában, tiszta elméje egy alig működő testbe zárva.

Halálának hirtelensége mindnyájunkat megdöbbentett. Ez a legszörnyűbb dolog a hasnyálmirigyrákkal kapcsolatban: Nagy-Britanniában a hasnyálmirigyráknak a legrosszabb a túlélési aránya, főként azért, mert általában túl későn diagnosztizálják. A színész Patrick Swayze hihetetlen hosszú ideig, 20 hónapig küzdött, mielőtt tavaly meghalt a betegségben. 72 esztendős édesanyám, Pamela Moulds azonban egyike volt az óriási többségnek, akik számára a diagnózis gyors halálos ítéletet jelent.

A hasnyálmirigyrák az egyetlen rákbetegség, melynek túlélési arányában az elmúlt évtizedekben nem tapasztalható javulás. Negyven évvel ezelőtt csak néhány gyermek élhette túl a leukémiát, és az emlőrákkal diagnosztizált nők mindössze 46 százaléka élt túl öt évnél tovább. Ma mindkét rákbetegség esetében 80 százalék a túlélés aránya. Ezzel szemben a hasnyálmirigyrák túlélési aránya ugyanebben az időszakban 3 százalékon stagnált.

A hasnyálmirigy egy apró szerv a gyomrunk mögött megbújva, amely létfontosságú szerepet játszik az emésztésünkben, lebontva a tápanyagokat, és olyan hormonokat termelve, mint a vércukorszintet szabályozó inzulin. A diagnózist az nehezíti, hogy mélyen a hasüregben helyezkedik el, ezért például az emlődaganattól eltérően, melyet ki lehet tapintani, a hasnyálmrigy-daganat akár hónapokig növekedhet észrevétlenül, mire jelenléte érezhetővé válik. A tünetei is bizonytalanok, például hasmenés, gyomor- vagy hátfájdalom és fogyás, amelyek más okokkal is magyarázhatók. A sárgaság már könnyebben felismerhető, ez azonban általában csak később jelentkezik. A hasnyálmirigyrákot biztosan csak CT-vizsgálattal lehet kimutatni, a sok háziorvos által javasolt ultrahangos vizsgálat nem elég kifinomult.

Az egyetlen lehetséges műtéti beavatkozást, a Whipple-műtétet (a hasnyálmirigy, az epe, a gyomor és a vékonybél egy részének eltávolítása) a késői diagnosztizálás miatt a betegek csupán 2-5 százaléka esetében lehet alkalmazni, a rák előreahaladott állapota miatt. A gyógyszeres kezeléseket pedig még mindig több mint 60 éve kifejlesztett gyógyszerekkel végzik.

Édesanyám januári diagnózisa után rohamosan gyengült. Két stroke-ja után a kórházi ágy mellett ültem, amikor könyörgő szemmel átnyújtotta a cédulát, amire ez volt írva: "Vigyél haza. Haza meghalni." A Hospice alapítvány segítségével sikerült megteremteni a szükséges körülményeket utolsó napjaira. Halála óriási megkönnyebbülés volt, de ez a megkönnyebbülés a veszteség hihetetlen mélységeit nyitotta meg.