Nyálas zöldségek és szalmonellafertőzés - Így védekezz az áruházi baktériumokkal szemben

Különleges vásárlói szokások

A legtöbben - főleg a városi emberek - áruházakban vagy kisboltokban vásárolunk. Télvíz idején még fontosabb a friss zöldségek és gyümölcsök fogyasztása, így abból is bőven teszünk a kosarunkba. Közben fogalmunk sincs, ki tapogatta össze azt az almát, és nyálazta meg előtte az ujját a műanyag zacskó szétválasztásához, vagy mikor mosott kezet utoljára az a vásárló, aki kézzel kotorászik a zsemlék között, keresve a megfelelőt. Mielőtt a zöldségekhez, gyümölcsökhöz, pékárukhoz vagy bármilyen élelmiszerhez nyúlnának, a vásárlók értelemszerűen nem mosnak kezet, azt pedig nagy naivság lenne állítani, hogy minden ember patyolattiszta, fertőtlenített kezekkel érkezik vásárolni. Így az összefogdosott élelmiszereken, amiket nem borít csomagolás, többféle baktérium is tenyészhet, amit aztán szépen hazaviszünk magunkkal a boltból.

A bevásárlókocsik veszélyei

De nemcsak a termékek lehetnek szennyezettnek, a bevásárlókocsik fogantyúja például igazi baktériumtelep. Annak ellenére, hogy ezeket rendszeresen tisztítják, rengeteg kórokozó kerül rá a használat során, melyek órákig képesek ott életben maradni. Az ellenőrzések során találtak már fekáliát és szalmonella-baktériumot is a többi baktérium mellett. A beszennyeződéshez már az is elég, ha egy vásárló a sok közül nagydolga végeztével elfelejtett kezet mosni, majd megfogta a bevásárlókocsit. Csak remélhetjük, hogy utána nem mi markolunk rá a fogantyúra, aztán nyaljuk meg az ujjunkat a zacskónyitogatáshoz. Ráadásul nemcsak a vásárlók fogdossák össze a megvett gyümölcsöt, zöldséget, hanem előtte az áruház kirakodói, sőt, legelőbb azok, akik sok esetben kézzel leszedik és ládákba pakolják. Akár húsz kézen is átmehet az az egy darab paprika, amit éppen nagyban szagolgatunk a boltban, majd teszünk a kosarunkba.

Romlófélben lévő és baktériumfertőzött hús a polcokon

A húst igen ritkán tapogatják a vásárlók, így a húspultos dolgozókat nem számítva onnan nem kerülhet beléjük baktérium. Azokról gondoskodnak a mindenen spórolni vágyó nagyáruházak, akik az el nem adott húsokat újracimkézik, hogy a lejárati időt néző vásárló gyanútlanul leemelje az árut a polcról. Az idő múltával ugyan a húsban lévő hemoglobin bomlásnak indul, ami szürke színt okoz, de ezt meg lehet oldani védőgázas csomagolással és céklaporral, amivel például a darált húst színezik szép pirosasra. Emellett a helytelen tárolás is a húsok romlását okozhatja, és nagyon kevesen ellenőrzik a húspult hőmérőjét, hogy megfelelően alacsony-e a tárolási hőmérséklet. Az előre csomagolt csirkehúsok megérintése, megfogása után pedig különösen ajánlott a kézmosás, mivel olyan veszélyes baktériumokkal szennyezettek, mint a campylobacter, ami a szalmonellafertőzéshez hasonló tüneteket okoz. De szalmonellát is találtak már a csirkehúson, ami a nem megfelelően hőkezelt hús fogyasztása után okoz panaszokat.

A német hasmenésjárvány tanulságai

A hivatalos jelentések szerint 39 halálos áldozatot követelő német hasmenésjárvány kapcsán is előjött a fertőzött zöldségek problémája. Sokáig az uborkát és a paradicsomot "gyanúsították", de végül kiderült, hogy a rendszeresen fogyasztott csírákon található kóli bélbaktérium okozta a megbetegedéseket. Azt sem zárták ki, hogy a csírákra az ott dolgozók miatt került a veszélyes baktérium, mely ráadásul ellenállt a szokásos antibiotikumoknak. A járvány megszűnése óta ez a veszély nem fenyeget minket, de felhívja a figyelmet arra, milyen gondokat okozhatnak fertőzött élelmiszerek.

Van megoldás

Azzal nem tudunk igazán mit tenni, hogy az áruházak és élelmiszerüzletek hogyan tárolják a termékeket, vagy hogy az emberek szeretik megtapogatni azt, amit megvennének. Elkerülhetjük a fertőzéseket például azzal, hogy csak a saját kiskertünkből eszünk zöldségeket és gyümölcsöket, de ez a legtöbb városi ember számára nem megvalósítható. Viszont a megvett termékek helyes megmosásáról, tárolásáról és felhasználásáról már magunk is gondoskodhatunk, ezzel a minimumra csökkentve a baktériumok számát. Minden egyes zöldséget és gyümölcsöt bő, meleg vízben alaposan meg kell mosni, és a szintén alaposan tisztán tartott hűtőben kell tárolni. A baktériumok nagy része - köztük például a német hasmenésjárvány kórokozója is - vígan túléli a fagyasztást, így aki igazán biztosra akar menni, az párolja vagy főzze meg a zöldségeket fogyasztás előtt. A főzés-sütés magas hőmérsékletét ugyanis még a szalmonella-baktérium sem éli túl. A gyümölcsöket nem igazán szoktuk megfőzni, ott igazán elővigyázatos fogyasztóknak a grapefruitmag-kivonatos lemosás ajánlott, ami természetes baktérium- és vírusölő oldat.

A húsokat, mondjon bármit is a címke, a megvétel után egy-két napon belül használjuk fel, vagy fagyasszuk le mínusz 18 fokon. Mind fogyasztás, mind fagyasztás előtt alaposan, meleg vízzel mossuk le a húst, akár az előbb említett grapefruitmag-kivonatos vízzel, és ügyeljünk arra, hogy megfelelően átsüljön vagy megfőjön. A boltban pedig ne nagyon tegyük a szánkhoz a kezünket, és hazaérve mielőbb mossunk kezet.