Oltás a dohányzás ellen - egy életre megvéd a nikotin utáni vágytól

Egy oltással le lehet majd szokni?

New York-i kutatók ugyanis olyan oltóanyag kikísérletezésén dolgoznak, mely egy életen át véd a nikotin utáni vágy ellen. A tervek szerint bárki élhet majd vele, egy dohányzásról leszokni vágyó felnőtt éppúgy, mint egy kisgyermek. A vakcina megakadályozza, hogy a nikotin oda jusson, ahol a függőség kialakul: az agyba, ugyanis még a májban olyan antitestek termelődését segíti, melyek egyszerűen semlegesítik a nikotint a vérben. Az oltóanyagot egereknél tesztelik, mivel ők ugyanúgy reagálnak a nikotinra, mint az ember. Egy ártalmatlan vírus segítségével egy olyan gént vittek be az állatok májsejtjeibe, mely az általa kódolt antitestek révén semlegesítette a nikotint. Ezeket a fehérjéket az immunrendszer amúgy is termeli, és a betolakodók megjelöléséhez használja: jelen esetben ez a betolakodó a nikotin, így az antitestek ahhoz kapcsolódnak. Az egerek a kezelés után egyáltalán nem reagáltak a beadott nikotinra, valószínűleg ugyanez lesz a reakció az embereknél is.

Persze ahhoz, hogy az oltás elérhető legyen, még jó darabig várnunk kell: a kutatók szerint öt év múlva már kész lesz a tökéletes oltóanyag, és a tervek szerint belevennék a gyerekek kötelező oltási programjába is - megelőzendő ezzel a felnőttkori nikotinfüggőséget.

Évezredek óta dohányzunk

Míg az oltóanyag egy új találmány, a dohányzás korántsem az: ősidők óta rájöttünk, hogy bizonyos növények elfüstölése hatással vannak ránk. A feljegyzések szerint Kolumbusz és társai a Bahama-szigetcsoport szigetén találkoztak először a dohánnyal 1492-ben, európai emberek között elsőként. Az észak-amerikai indiánok nemcsak a Karl May-regényekben hordtak magukkal dohányt mindenhová: egy erszényben nagy mennyiséget mindig maguknál tartottak, hisz a szertartások elengedhetetlen része volt a füstölés, ahol már a gyermekek is pipáztak. Ők még nem találkoztak cigarettaellenes kampányokkal, így azt gondolták, a füst az égbe emeli gondolataikat, és a dohány a Teremtő ajándéka. Emellett gyógyszerként is alkalmazták fog- és fülfájás esetén, illetve borogatásként. A sivatagi indiánok a dohányt sivatagi zsályával és köhögésgyökérrel keverték, és megfázást gyógyítottak vele.

Ma már nemcsak az indiánok privilégiuma a füstölés, Portugáliából Jean Nicot francia diplomata terjesztette el - nevéhez fűződik a nikotin elnevezés -, és az indiánokhoz hasonlóan továbbra is gyógyszernek tartották, neve sokáig szentfű vagy isteni fű volt. Azt, hogy a dohányzás tüdőrákot okoz, csak az 1920-as években mutatták ki, akkor kezdődött az első dohányzásellenes kampány is. 1950-ben Törökországban volt, hogy halálbüntetés járt a dohányzásért, és az egyház is kiátkozással fenyegette a cigarettázókat. A tiltakozás mára némileg enyhült, de a nyolcvanas évektől egyre szaporodnak a dohányzás káros hatásait bizonyító kísérletek, tanulmányok, kampányok.

A nikotin és a kokain hasonlítanak egymásra

Dohányzás közben a hatóanyagok különböző kémiai reakciókat váltanak ki: emiatt nő a pulzusszám, és nő az éberség, illetve javul a memória, emellett dopamin és endorfin is felszabadul. A dohánylevelek 1-2 százalékos nikotintartalma a szárítással jelentősen csökken, ami nem is árt, mivel 20-60 mg nikotin már halált okozhat. A tüdőből nagyon könnyen a véráramba kerülő maradék nikotin viszont hasonlóan hat, mint a kokain, egy elképzelés szerint részben ugyanolyan anyagokat tartalmaznak, és erős függőséget okoznak.

A dohányzás hatásai

Amellett, hogy káros anyagokat is tartalmaz, a dohányzásnak - az első pár alkalmat kivéve - kellemes hatásai is vannak: étkezés után segíti az emésztést, és a fáradtságot is mérsékli, de emellett fokozza a vércukor mennyiségét, emeli a vérnyomást, és csökkenti az éhségérzetet.

Káros hatásai nemcsak a nikotinnak köszönhetők, a cigaretta a papírral, a kátránnyal és többi hatóanyaggal - többek között radioaktív polóniummal - együtt szív- és tüdőbetegségeket, rákot, impotenciát okozhat, a nikotin pedig a keringési szervrendszerben tesz károkat. Magyarországon évente 28.000 embert veszítünk el dohányzás okozta betegségek miatt, emellett a kismamák dohányzása okán - a nikotin a méhlepénybe és az anyatejbe is eljut - kisgyermekek is betegen születnek vagy meghalnak.

100 emberből csak három tud önerejéből leszokni

Amilyen könnyű rászokni a cigarettára, annyira nehéz abbahagyni: külső segítség nélkül százból csak három embernek sikerül, miközben a dohányosok kétharmada szeretné abbahagyni a füstölést. A leszokást a pszichés függőség mellett a már említett, kokainhoz való hasonlóság nehezíti, és nikotinhiánnyal a megszokott dopamin- és endorfin-adag is hiányozhat. A nők már csak a súlyuk miatt sem hagynak fel a cigarettával, hiszen leszokás után fél évig, míg az anyagcsere helyre nem áll, valóban megfigyelhető megnövekedett étvágy, melyhez a javuló ízérzékelés is hozzájárul. Ennek ellenére gyógyszeres vagy viselkedésterápiás segítséggel - és a jövőben az oltással -, a kellő akaraterő birtokában le lehet szokni a dohányzásról.