Miért csak akkor adsz magadból, amikor már késő?

Aki önmagáért nem teszi meg ezt az apró lépést, egy vadidegen miatt sem fogja. Mint oly sok más esetben, itt is csak akkor kezdenek el aggódi, sürögni-forogni, amikor már bekövetkezett a baj, amikor műteti beavatkozás kell, ha baleset történt. Csak akkor, ha családtagnak van szüksége rá, ismerőssel esett meg valami, vagy ha olvasott róla a Facebookon. Mégis miért nem adnak egymásnak vért az emberek?

A hétfői telefonhívást követően, amelyben megkérdezték, be tudnék-e fáradni a héten vért adni, kedden reggel egy ürességtől kongó vérellátóba érkeztem. Mindössze egy férfi volt előttem, ketten pedig a papírokat töltögették az ingyenes nápolyit majszolgatva. Hallottam, hogy ők irányítottan adnak, valamelyik kórház gerincgyógyászati részlegének címezték az adományt. De amikor az én vérgyűjtő zacskóm kezdte meg szorgos billegését a jobbomon, már senki sem volt rajtam kívül a legnagyobb budapesti központban.

Hamar világossá vált, hogy a tudtomon kívül én magam is irányítottan adom a vért. Az persze nem derült ki, hogy kinek, de az igen, hogy komoly műtétről lehet szó, ha olyan nagy a baj, hogy telefonon hívtak a vércsoportazonosság miatt. Egy pillanatra lelkiismeret-furdalást éreztem, amiért a hosszú hétvégére és a munkámra hivatkozva el akartam odázni az adakozást. Így valakinek talán meglehet holnap az operációja, gondoltam magamban.

Eddig is sejtettem, hogy rossz a helyzet, de azt nem hittem, hogy ennyire elkeserítő. Hetente több beavatkozás csúszik vérhiány miatt, olyanok is, amelyekre a betegek hónapokat, megkockáztatom, éveket várnak. Nem csoda hát, hogy heti rendszerességgel jönnek szembe a Facebookon a felhívások, a kétségbeesett segélykiáltások, a reményteli üzenetek, hogy aki tud, segítsen. Legutóbb a másfél éves Máténak gyűjtöttek, aki magára rántotta a forrásban lévő tésztavizet és a kis testének 40 százaléka megégett. Édesanyja az életmentő műtétekhez kért támogatást, melyet az Origo cikke szerint meg is kapott, így kisfia vérellátása egy időre megoldódott.

Nem meglepő, hogy amennyiben arcot kap egy ilyen történet, poszttá válik egy kisember, vagy egy család sorsa, rengetegen találják meg a módját annak, hogy elmenjek egy vérellátó központba, és az adminisztrációval együtt fél óra alatt egy tűszúrásnyi kellemetlenség kíséretében a jó ügy mellé álljanak. De miért nem gondolnak azokra az arctalan betegekre, akinek nincs idejük Facebook-kampányt szervezni? Azokra, akiket hirtelen ér közlekedési baleset? Vagy azokra az anyákra, akiknek váratlanul komplikáció lép fel a szülésük során?

"A frontok jönnek, mennek, nap mint nap indulnak be szülések. Bármi történhet, és akkor vér kell. Nem csak az anyának, a kisbabának is" - mondja a vérellátó munkatársa és kéri, gondoljak bele ebbe. Megteszem. Kifejti, hogy ugyan úgy szól a véradós szlogen, hogy ments meg három életet, szerinte ennél jóval többről van szó. A levett vérből különböző plazmakészítmények és koncentrátumok készülnek, így a három beteg mellett még egyszer ennyi koraszülött kaphat segítséget.

"Az elkövetkező 5-10 évben számolni kell azzal, hogy jelentősen csökken a véradók száma. Ez nem egy egyik napról a másikra bekövetkező hirtelen törés, de érzékelhető a tendencia. Ahogyan a társadalom öregszik, úgy a véradók is öregednek, s egyre többen kerülnek át a véradói oldalról a beteg oldalra" - nyilatkozta korábban az Országos Vérellátó Szolgálat szakmai főigazgató-helyettese. Nagy Sándor elmondta, hogy 2013-ban mintegy 270 ezren adtak vért Magyarországon, ami két százalékkal kevesebb, mint az azt megelőző évben. "Nincsenek hirtelen nagy változások, de a rendszer nagyon érzékeny. Ha egyik évről a másikra kiesne néhány százalék a véradói oldalon, azt bizony már megéreznék a felhasználók, s akkor esetleg ellátási nehézségek adódnának" - ez derül ki az InfoRádió májusi adásából.

Nyilván mindenki találkozott már valamilyen formában a vérhiány problémájával. Szerencsés, aki csak a közösségi oldalakon fut bele ilyenbe, és nem egy családtagjának kell sürgősen adnia, vagy akinek egy életmentő műtétje húzódik, tolódik azért, mert nincs csoportazonos vér. Sokan nem tudják, hogy ma már magunknak is gyűjthetünk, ez az úgynevezett autotranszfúzió. Ilyenkor a műtét előtt leadhatjuk a szükséges mennyiséget, amit a beavatkozásunkig tárolnak. A cél azonban továbbra is az lenne, hogy az egészségesek ne legyenek sem lusták, sem önzők, sem pedig annyira nemtörődömök, hogy mondvacsinált indokok mögé rejtőzve bújkáljanak otthon ahelyett, hogy életeket mentenének.

Akit mindezeken felül sem tesz boldoggá az altruizmus, és nem hajlandó másokra gondolni, koncentráljon legalább önmagára. "A véradás amellett, hogy másokon segíthet, csökkenti a szívinfarktus és a rák kialakulásának kockázatát" - írja a napidoktor.hu, mely cikkből az is kiderül, hogy daganatos megbetegedésekre, szívinfarktusra és stroke-ra is kisebb az esélye annak, aki rendszeresen választja az egészségmegőrzésnek ezt az önzetlen változatát.