Híres fogyatékos emberek, akik örökre beírták magukat a történelembe

Frida Kahlo – izombénulás

A világhírű mexikói festőnő az első latin-amerikai művész volt, akitől a párizsi Louvre képet vásárolt. Páratlan képeinek többségén saját magát ábrázolta, művészete a 20. század leghíresebb festői közé emelte.

Frida Kahlo mindössze 6 éves volt, amikor súlyosan lebetegedett.

Ezt leplezve hordott előszeretettel színes, feltűnő, bő szabású délnyugat-mexikói szoknyát, népviseletet, illetve később férfiöltözéket – stílusa legalább olyan egyéni volt, mint maga a művészete. Egészségi állapotán tovább rontott az a 18 évesen elszenvedett balesete, amely során a gerince és a medencecsontja sérült meg.

Emiatt hosszú hónapokon át kényszerült ágynyugalomra, ekkor kezdett el festeni is. A baleset és az ebből adódó fájdalom egész életét végigkísérte. Hétszer operálták a gerincét, ami miatt tolószékbe kényszerült, és fájdalomcsillapítókon élt. Néhány évvel később amputálni kellett a jobb lábát, ám még ez sem akadályozta meg abban, hogy elmenjen az első önálló kiállítására Mexikóban.

Stephen Hawking – ALS

Stephen William Hawking vezető elméleti fizikus, aki

Tudományos karrierje több mint negyven évet ölel fel. Hawking tiszteletbeli tagja a Királyi Tudományos Társaságnak, élethosszig tartó tagja a Tudományos Akadémiának, illetve 2009-ben megkapta a legrangosabb amerikai polgári elismerést, a Szabadság Elnöki Érmét is.

Hawking betegségét 21 évesen, a Cambridge-be nyert felvétele után diagnosztizálták. Mint kiderült, a korábbi ügyetlenkedései és rendezetlen mozgásának oka az ALS, vagyis az amiotrófiás laterálszklerózis egyik válfaja. A betegség a mozgatóidegeket támadja meg, amelyek lassan sorvadásnak indulnak.

Stephen Hawkingnak két évet adtak orvosai, ő azonban évtizedekkel élte túl a neki jósolt időt. A tudós később fokozatosan vesztette el a kéz- és lábmozgatásának képességét, és a hangját is. 2009 óta szinte teljesen lebénult. Hawking állapota ellenére mindig úgy nyilatkozott, szerencsésnek tartja magát, és betegsége is hozzájárult a tudományos sikereihez.

Ludwig van Beethoven - süketség

Még az orvostudomány is megkülönböztetett figyelemmel fordul Ludwig van Beethoven paradoxona felé. A bécsi klasszicizmus hármasának tagja úgy alkotott maradandót és komponált zeneműveket, hogy teljesen elveszítette a hallását.

hallása ezután kezdett romlani rohamos tempóban. Eleinte fülcsengésre, sípolásra és a bal fülének problémáira panaszkodott levelezéseiben. Élete utolsó 25 évét süketségben élte.

Legnagyobb műveit süketen szerezte: a Kilencedik szimfónia, az Ötödik piano conerto, a Hegedű concerto, a Késői Kvartettek és a Missa Solemnis mind olyan darabok, amelyekkel örök időkre beírta magát a legnagyobb zeneszerzők közé.

Stevie Wonder – vakság

A világhírű énekes, zenész, zeneszerző és zongorista többször nyerte el az egyik legrangosabb zenei elismerést, a Grammy-díjat, 1985-ben pedig Oscar-díjat nyert a The Woman in Red című film zenéjéért. Tette mindezt úgy, hogy röviddel a születése után megvakult.

Korábbi hírek szerint ugyanis Stevie Wonder a vártnál hat héttel korábban született, az ebből adódó szemfenéki elváltozását nem kezelték időben az orvosok. Stevie Wondert ez sem akadályozta meg abban, hogy maradandót alkosson.

Helen Keller – siketség, vakság

Az amerikai írónő, aktivista és előadó az első siket és vak diák volt, aki főiskolai diplomát szerzett. Keller leghíresebb színművében, A csodatevőben mutatja be, hogyan törte át tanára, Anne Sullivan segítségével a kommunikációs gátat, az ebből adódó elszigeteltséget, és bontakozott ki tehetsége, miután kapcsolatot tudott teremteni környezetével.

Helen Keller egészséges gyermekként született. 19 hónapos korában azonban súlyos beteg lett. Az orvosi feljegyzések szerint „heveny gyomortáji és agyi vértolulása" volt, ami valószínűleg skarlátot vagy agyhártyagyulladást jelentett.

Később Ann Sullivan segítségével azonban még ez sem jelentett neki akadályt abban, hogy felvegyék a Radcliffe Főiskolára, ahol magna cum laude minősítéssel végzett. Időskorában megkapta a Szabadságért Elnöki Érdemérmet, majd 1965-ben a Leghíresebb Hölgyek közé választották a New York-i Világkiállításon. Keller nem mindennapi életéből számtalan film és könyv készült.