A világon évente 15 millió baba érkezik a vártnál korábban, azaz a terhesség 37. hete előtt. A koraszülöttek aránya Magyarországon is magasnak számít: itthon átlagosan minden tizedik újszülött jön idő előtt a világra.
A koraszülés tehát az egyik leggyakoribb terhességi kórkép
– ezt erősítette meg dr. Joó József Gábor szülész-nőgyógyász genetikus orvos is.
Ennek jelentőségét elsősorban az adja, hogy a koraszülés mind orvosi, mind financiális szempontból nagy kihívást jelent az egészségügy számára
Ám nem csupán ez jelenti a problémát itthon: összességében elmondható, hogy a várandósok és maga a társadalom is nagyon keveset tud a koraszülésről, annak hátteréről és kockázatairól, ez pedig lényegesen megnehezíti a megelőzést is. Dr. Joó József Gábor szerint a prevenciónak nagy jelentősége lenne.
Rendkívül fontos a megfelelő felvilágosítás, az orvosi kommunikáció, ami hozzájárulhat a koraszülés-gyakoriság csökkenéséhez
Segítenél?
A Semmelweis Egyetem I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika az ország legrégebbi és legnagyobb betegforgalmú szülészeti-nőgyógyászati intézménye. Évente több mint 500 koraszülöttet segítenek a világra. „A korszerű szülészetért és nőgyógyászatért Alapítvány" rendszeresen támogatja a klinika szakmai munkáját. Ha úgy érzed, segítenél nekik mindebben, és ezzel együtt hozzájárulnál a klinika fejlesztéséhez, a korábban érkezett babák ellátásához, a korszerűbb technikai háttér megteremtéséhez, a következő számlaszámon szívesen fogadják az adományokat, felajánlásokat. Akár rajtad is múlhat egy apró élet megmentése.Bűnbakkeresés és a felelősség kérdésének feszegetése helyett dr. Joó József Gábor szerint inkább
a teendők megfogalmazása kell, hogy cél legyen.
Már az iskolában tanácsos lenne, hiszen így lényegesen felkészültebben vállalnának terhességet
Kik lehetnek veszélyeztetettek koraszülöttség szempontjából?
Dr. Joó József Gábor hangsúlyozta: egyénenként változó a koraszülés esélyének mértéke. Rizikófaktor lehet többek között az ikerterhesség, a magas vérnyomásos kórképpel járó várandósság. Azokban az esetekben, amelyekben a kockázat magas, akár a folyamatos kórházi megfigyelés is szóba jöhet.A hetvenes évek óta a magzat élve szülöttnek számít, ha a születés után az élet jeleit mutatja – nyilatkozta még 2013-ban a világhírű magyar genetikus, Czeizel Endre, aki szerint mindez független a születési súlytól és a várandósság idejétől.
Szakmai szempontból szülésről akkor beszélünk, ha az újszülött súlya eléri vagy meghaladja az 500 grammot. Ezzel együtt előfordul, hogy ennél kisebb születési súlyú koraszülöttet is sikerül életben tartani, ami a koraszülött-ellátás magas színvonalát mutatja.
– magyarázta dr. Joó József Gábor. Tovább növeli a korababák kilátásait, ha a kismama tisztában van a tünetekkel, és így minél hamarabb a Neonatális Intenzív Centrummal rendelkező intézménybe kerül. De melyek lehetnek ezek a tünetek?
Abban az esetben, ha a várandós gyakran érez méhösszehúzódásokat, esetleg bővebb hüvelyi folyást tapasztal, mindenképp tanácsos soron kívül orvoshoz fordulni. A koraszülésre nézve rizikós terhességekben egyébként is indokolt a sűrűbben végzett kontrollvizsgálat.
Mindezek betartásával jelentősen növelhető az esély, hogy károsodás és szövődmények nélkül fejlődik tovább az újszülött. A leggyakoribb szövődmények a légzést és az idegrendszert érintő komplikációk lehetnek, távolabbi életkilátásokról azonban csak néhány év elteltével lehet biztonsággal nyilatkozni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.