A fájdalom fizikai, a szenvedés mentális

A bölcsek szerint, a szeretet azt mondja: "Én minden vagyok." A bölcsesség pedig azt: "Nem vagyok semmi." Az emberi lét pedig a kettő között áramlik.

Fontos, hogy képesek legyünk a különböző nézőpontok felvételére. Amikor a két tenyeredet összeérinted, akkor csupán nézőpont kérdése, hogy melyik érinti melyiket. A bal a jobbat, vagy fordítva? Ha külső nézőpontból figyeled, akkor pedig egymást. Szükségesnek tűnik, hogy mindkettő nézőpontját fel tudjuk venni, de ami elengedhetetlen, hogy külső nézőpontból is lássuk mindkét kezünket. Így van ez a test és szellem viszonylatában is. Érzékelnünk kell a testünket és a lelkünket is, de ennek az egységét is.

A fájdalom fizikai, a szenvedés mentális. A fájdalom csupán egy túlélésünket segítő jelzés, hogy a test veszélyben van, de ez sosem kényszerít mentális szenvedésre. Az csak akkor következhet be amikor valamihez való kényszeres ragaszkodás, vagy valamivel kapcsolatos ellenállás van bennünk. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy nem használjuk az elengedés, és az elfogadás képességét. Ha ezeket gyakoroljuk, türelmünk és állhatatosságunk határtalan, akkor nem tudunk kudarcot vallani. Az egészséges test mentes a fájdalomtól, az egészséges lélek pedig a szenvedéstől.

Ezért inkább nézz magadba, és figyeld meg, hogy milyen film van befűzve a vetítőgépbe. Ha nem tetszik, akkor sem kell szétszaggatnod a vetítővásznat, és a mozit sem kell lerombolnod. Csak cserélj filmet.