Sokszor használjuk a köznyelvben azt a kifejezést, hogy 'sokkot kaptam', pedig a legtöbb embernek fogalma sincs róla, valójában mit is jelent, ha valaki igazából sokkot kap...
Olyan akut vérkeringési zavart jelent, amely következtében nem jut elegendő vér és oxigén a létfontosságú szervekhez, így azok károsodhatnak, sőt akár életveszélyes állapot is kialakulhat. Az ember élete ilyenkor leginkább azon múlik, hogy milyen gyorsan kap szakszerű orvosi segítséget, hiszen a sokk által létrehozott folyamatok kezdetben még visszafordíthatók, de minél több idő telik el, annál nagyobb az esély arra, hogy a szervek maradandóan károsodjanak.
A sokk kezdeti tünetei a sápadt bőr, hideg végtagok és egyéb kiálló testrészek, mint az orr vagy áll, csökkenő vérnyomás, erős szívdobogásérzés, zavartság. Később olyan tünetek is jelentkezhetnek, mint a bőr kékeslilára színeződése, ödémák megjelenése, nehézlégzés. A késői fázisban a bőr már elszürkül, bőrvérzések, véralvadási zavarok jelei észlelhetők, görcsök jelentkezhetnek, vagy akár eszméletvesztés.
A keringészavar nagyfokú vérnyomás esést okoz, amelyet a szervezet az erek összehúzódásával, a szívfrekvencia növelésével és a vesék folyadék-visszatartásának fokozásával igyekszik ellensúlyozni. Ha valamilyen oknál fogva ez nem elég, a szervezet átirányítja a vért a létfontosságú szervekhez – a szívhez, agyhoz, mellékvesékhez – a kevésbé fontos szervektől. Ezért is válik a bőr ilyenkor sápadttá és hideggé. Amennyiben a beteg állapota tovább súlyosbodik, az elégtelen oxigénellátás következtében a különböző szervek károsodni kezdenek. Kialakulhat agyi károsodás, szívelégtelenség vagy veseelégtelenség.
Kardiogén sokk:
Ebben az esetben a szív nem tudja megfelelően pumpálni a vért a szívizom működési zavara miatt. Ilyen lehet például a szívinfarktus vagy olyan mechanikus ok, mint a szívbillentyűhiba, vagy aneurizmarepedés, de kiválthatja rosszindulatú szívritmuszavar is.
Hipovolémiás sokk:
Ez folyadékvesztés esetén fordul elő, például kiszáradás miatt, amit okozhat súlyos hányás, hasmenés vagy vérplazmavesztés miatt – például égési sérülés miatt -, erős külső vagy belső vérzés.
Disztributív sokk:
Ilyen esetben rossz a vér- vagy oxigéneloszlás. Ezt kiválthatja szeptikus sokk, amelyet okozhatnak vírusok, baktériumok, gombák. Ide tartozik a mérgezés okozta sokk, és a súlyos allergiás reakció, az anafilaxiás sokk. Szintén ide sorolható a neurogén sokk - a központi idegrendszer sérülése -, és az endokrin sokk melynek okai lehetnek a hormonális betegségek, például cukorbetegség, pajzsmirigyhormon-túltermelés esetén kialakuló krízis.
A sokk életveszélyes helyzet, és ha a helyszínen nincs szakszerű segítség, az életveszély elhárítása érdekében az elsősegélynyújtást a helyszínen lévőknek kell elkezdeni, amíg a mentőorvos megérkezik. Szív- vagy légzésmegállás észlelése esetén meg kell kezdeni az újraélesztést, súlyos sérülés esetén csillapítani kell a vérzést – például nyomókötéssel,
eszméletvesztésnél szabaddá kell tenni a légutakat, a beteget le kell fektetni felpolcolt lábbal vagy a felsőtestét enyhén megemelve és védeni a lehűléstől.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.