A kutatók megállapították, hogy a kerekebb testalkatú embereknél akár 163 százalékkal nagyobb valószínűséggel alakulhat ki egészségi problémák, mint a vékonyabb derékkal rendelkező társaiknál. Szerintük a BMI helyett alkalmazandó BRI pontosabb előrejelzője lehet a szívbetegségeknek és a halálozásnak, mint a testtömegindex. A testkerekségi index (BRI) a testmagasság és a derékkörfogat alapján kerül kiszámításra.
A BMI egy széles körben használt, de az utóbbi időben vitatott mérőszám, amely a testmagasság és a testsúly alapján határozza meg, hogy valaki alultáplált, normál testsúlyú, túlsúlyos, elhízott vagy extrém módon elhízott. A BMI-t, mint orvosi mérőszámot széles körben kritizálják - főként azért, mert gazdag fehér férfiak tanulmányozásával fejlesztették ki, akiknek más az átlagtömege, mint más demográfiai csoportoknak. Ráadásul a tanulmányok kimutatták, hogy a zsír testen való elhelyezkedése nagyobb hatással lehet az egészségünkre, mint a teljes zsírmennyiség. A BMI pedig pont ezt nem veszi figyelembe.
A középső testrész és a létfontosságú szervek körül csoportosuló zsír, a zsigeri zsír összefüggésbe hozható a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a szívbetegségek kialakulásának fokozott kockázatával. A közvetlenül a bőr alatt, például a lábak és a fenék területén felhalmozódott zsír azonban nincs összefüggésben az egészségügyi kockázatokkal. Dr. Wenquan Niu BRI kutató a The New York Timesnak elmondta, hogy a hasi zsír „csendes gyilkos, amely kevés észrevehető tünet nélkül, lopakodva rombolja az egészségünket, különösen a látszólag sovány embereknél”.
Dr. Niu és kollégái kutatását a Journal of the American Medical Association című folyóiratban tették közzé. Több mint 320 900 amerikai felnőttet vizsgáltak 20 éven keresztül - a kapott adatokon keresztül értékelték, hogy a BRI mennyire jósolja meg a halálozást. A résztvevőket magasságuk, súlyuk és derékbőségük alapján öt csoportba sorolták. Az ötös csoportnak volt a leggömbölyűbb teste, a hármas csoport volt az átlagos, az egyes csoportba tartozók voltak a legvékonyabbak. Kizárták más tényezők, például az életkor, a nem, az etnikai hovatartozás, a jövedelem, a dohány- és alkoholfogyasztás, a családi előzmények és a cukorbetegség hatását. Amikor az egyes csoportokban bekövetkezett halálesetek számát vizsgálták, azt találták, hogy a legkerekebb csoportba tartozók 49 százalékkal nagyobb valószínűséggel haltak meg, mint az átlagos csoportba tartozók. Érdekes módon az egyes és a négyes csoportba tartozók 25 százalékkal nagyobb valószínűséggel haltak meg, mint az átlagos testalkatú csoportba sorolt személyek.
Hasonló eredményekkel zárult a Nanjingi Orvosi Egyetem kutatása is, amely a Journal of the American Heart Association című folyóiratban jelent meg. Az ottani kutatók azt találták, hogy ha valakinek hat éven át folyamatosan magas a BRI-értéke, az 163 százalékkal növelte a szív- és érrendszeri betegségek — például a szívroham és a stroke — kialakulásának kockázatát. A tanulmány szerzője, Dr. Yun Qian elmondta, hogy ennek oka az lehet, hogy az elhízás és a magas hasizsír-szint számos olyan állapottal hozható összefüggésbe, amelyek miatt nagyobb valószínűséggel alakul ki szívbetegség, például magas vérnyomás.
Dr. Qian hozzátette: „A BRI-mérések potenciálisan felhasználhatók a szív- és érrendszeri betegségek előfordulásának előrejelző tényezőjeként."
Úgy tűnik, hogy a szakértők egyre inkább elavult mérőszámként tekintenek a BMI-re. Az Amerikai Orvosi Szövetség 2023-ban azt ajánlotta, hogy ne használják széles körben az orvosi rendelőkben. A szervezet szerint a BMI használata problémás, mert:
Ennek ellenére a BRI-t sem tartják tökéletesnek - jobb ugyan, mint a BMI, de még mindig állandósítja a testsúlyközpontú egészségügyi ellátást.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.