PFAS: az ételcsomagolás, a ruhád és a testápolód is káros lehet az egészségedre

A PFAS a perfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagok rövidítése, ami ott van az iskolai egyenruhákban, az élelmiszerek csomagolásában, a kozmetikumokban és a testápolási termékekben. Beszivárog az élelmiszereinkbe és az ivóvizünkbe is. A legújabb kutatások szerint pedig a bőrünk sem véd ellene teljesen.

A PFAS és amit tudnod kell róla

Az anyag az örök elnevezést a szén- és fluoratomok közötti szinte felbonthatatlan kötések miatt kapta. Az 1950-es évek óta ezek a vegyi anyagok kenőanyagként szolgálnak, így a tapadásmentes serpenyőktől kezdve a folt- és vízlepergető papírokig és szövetekig mindenben megtalálhatóak. A PFAS olyan egészségügyi problémákhoz vezet, mint a tüdőkárosodás, pajzsmirigy-megbetegedés, túlsúly, termékenységi problémák és rák. Azt eddig is tudtuk, hogy a PFAS nem bomlik le és egyre több van a környezetünkben.

Átjuthat a bőrrétegen is

Az angliai Birminghami Egyetem környezetkémikusai most kimutatták, hogy a PFAS átjuthat a külső bőrrétegen. Ez arra utal, hogy a PFAS képes lehet bejutni a szervezetünkbe és a véráramba.

Mi történik, ha a PFAS bekerül a véráramba?

A tanulmányban a tudóspk 17 féle PFAS-t vizsgált. A kutatók átlagos, hétköznapi termékeket vettek górcső alá, amelyek a bőrünkkel érintkezhetnek. A laboratóriumban a csapat minden egyes vegyi anyagot alkoholban oldott fel. Ezután minden egyes vegyi anyagból apró mennyiséget - négyzetcentiméterenként 500 milliárd grammot - vittek fel a laboratóriumban tenyésztett emberi bőrsejtekből készült szövetmintákra. Mindössze 36 óra kellett, hogy a 17-ből 11 átjusson a mintán, azaz a bőr külső rétegén. Az is kiderült, hogy a kevesebb szénatomot tartalmazó anyagok könnyebben jutottak be. A kutatók arra is kitértek, hogy a különböző PFAS-ekből mennyi maradt a bőrben és mennyi nem szívódott fel. Az egyik PFAS nagyjából 59 százaléka, a másiknak pedig 49 százaléka került a bőrbe. Valójában mindegyik eljutott a bőr alatti - a véráram helyettesítésére használt - folyadékba.

A mennyiség és időtartam nem mindegy

A kutatáshoz emberi bőrszövetet használtak, viszont fontos figyelembe venni, hogy az egészséges, aktív bőrszövet talán másképp viselkedik, mint a mintának használt modell. A bőrünk a test különböző részein különböző vastagságú, így az sem mindegy, hogy hol mennyi és milyen PFAS-tartalmú dologgal érintkezünk. Ragnarsdóttir megjegyezte azt is, hogy csapata olyan magas dózisokat használt, amelyekkel ember normális körülmények között nem találkozik. Szerinte az embereknek még így is figyelniük kell arra, hogy a ruha, amit viselünk és a bőrükön használt testápolási termékek tartalmaznak-e PFAS-t. „A ruháinkat napközben órákig hordjuk” - mondja Ragnarsdóttir. „Tehát ha viselünk valamit, amiben PFAS van, az nem veszélytelen” - szögezte le.