A menstruációs ciklus hatása az intimegészségre

A menstruációs ciklus a női reproduktív rendszer rendszeres, természetes változása, amely felkészíti a testet a megtermékenyítésre. Átlagosan 28 napig tart, de a ciklus hossza egyénenként változhat. A menstruációs ciklus négy fő szakaszra osztható: menstruáció, follikuláris fázis, ovuláció és luteális fázis. Ezek során a hormonok – elsősorban az ösztrogén és a progeszteron – szintje folyamatosan változik, és ez a változás jelentős hatással van a női test különböző részeire, beleértve az intimegészséget is: befolyásolja a hüvelyflóra állapotát, és növelheti a bakteriális vaginózis kockázatát.

A menstruációs ciklus és a hormonális változások

Menstruáció (1-5. nap)

• Hormonális változások: a menstruációs ciklus első napja a menstruáció első napja is egyben. Ebben az időszakban az ösztrogén és a progeszteron szintje alacsony.
• Fiziológiai folyamatok: a méhnyálkahártya (endometrium) leválik, és vérzés formájában távozik a szervezetből. Ez általában 3-7 napig tart.

Follikuláris fázis (6-14. nap)

• Hormonális változások: a menstruáció végétől az ovulációig tartó időszakban az ösztrogén szintje fokozatosan emelkedik, míg a progeszteron szintje alacsony marad.
• Fiziológiai folyamatok: az ösztrogén serkenti a petefészkekben lévő tüszők növekedését és érését. A méhnyálkahártya megvastagszik, felkészülve a potenciális terhességre.

Ovuláció (14. nap körül)

• Hormonális változások: az ösztrogén szintje eléri a csúcsot, ami kiváltja a luteinizáló hormon (LH) hirtelen megemelkedését. Ez az LH-csúcs okozza az ovulációt, amikor a petefészekből kiszabadul egy érett petesejt. A progeszteron szintje is emelkedni kezd.
• Fiziológiai folyamatok: az érett petesejt a petevezetéken keresztül a méhbe jut. Ez a legtermékenyebb időszak a ciklus során.

Luteális fázis (15-28. nap)

• Hormonális változások: az ovuláció után a petefészek tüszője sárgatestté (corpus luteum) alakul, amely progeszteront termel. Az ösztrogén szintje is emelkedik, de a progeszteron dominál ebben a fázisban.
• Fiziológiai folyamatok: a progeszteron hatására a méhnyálkahártya tovább vastagszik, és váladékot termel, felkészülve az esetleges megtermékenyült petesejt befogadására.

A hormonális változások hatása a hüvelyi egészségre

A menstruációs ciklus során bekövetkező hormonális változások közvetlen hatással vannak a hüvelyflóra összetételére és a hüvelyi pH-értékre. Az ösztrogén és a progeszteron szintjének ingadozása befolyásolja a Lactobacillus baktériumok számát és aktivitását, amelyek kulcsszerepet játszanak a hüvely egészségének fenntartásában, mivel ezek biztosítják azt a savas környezetet, amely a hüvely természetes védelméhez elengedhetetlen.

Ösztrogén és hüvelyi pH

Az ösztrogén serkenti a glikogén termelését a hüvely hámsejtjeiben. A glikogén táplálékot biztosít a Lactobacillus baktériumok számára, amelyek tejsavat termelnek. Ez a tejsav tartja fenn a hüvely savas pH-értékét (3,8-4,5), amely megakadályozza a kórokozók elszaporodását.

Progeszteron és hüvelyi pH

A progeszteron szintjének emelkedése a luteális fázisban csökkentheti a Lactobacillus baktériumok számát, ami a hüvelyi pH emelkedéséhez vezethet. Ez a változás kedvezőtlen környezetet teremt a jótékony baktériumok számára, és elősegítheti a kórokozók elszaporodását és a bakteriális vaginózis kialakulását.

Bakteriális vaginózis és hormonális ingadozások

A bakteriális vaginózis (BV) akkor alakul ki, amikor a hüvely természetes, savas környezete megváltozik, és a kórokozó baktériumok túlszaporodnak. A hormonális ingadozások, különösen a progeszteron szintjének emelkedése csökkenthetik a hüvely savasságát, ami ideális környezetet teremt a bakteriális vaginózis kialakulásához.

A bakteriális vaginózis jellemző tünetei

• Szokatlanul bőséges, híg, fehér folyás.
• Kellemetlen, gyakran halra emlékeztető szag.
• Viszketés vagy irritáció (nem minden esetben).

Fontos megjegyezni, hogy a bakteriális vaginózis nem összekeverendő a vaginitisszel. Utóbbi egy gyulladásos állapot, amelynek jellemzői tünetei a duzzanat (tumor), vöröses szín (rubor), fájdalom (dolor), melegség (calor) és az adott szerv funkciójának kiesése (functio laesa) nem feltétlenül jelentkeznek bakteriális vaginózis esetén.

A menstruációs vér hatása a hüvelyi pH-ra

A normál hüvelyflórában a Lactobacillus baktériumok dominálnak, amelyek tejsavat termelnek, fenntartva ezzel a savas pH-értéket. A menstruációs vér lúgos kémhatása csökkentheti ezen baktériumok számát, mivel kevésbé képesek túlélni és szaporodni magasabb pH-értéken. Ez kedvez a kórokozó baktériumok és gombák elszaporodásának, mivel ezek a mikroorganizmusok jobban érzik magukat lúgos környezetben. A pH-változások irritálhatják a hüvelyhámot, ami viszketést, égő érzést és egyéb kellemetlen tüneteket okozhat. A fertőzések kialakulásának kockázata is növekszik, mivel a jótékony baktériumok védelmi szerepe csökken.

Így őrizd meg az intimegészséged

• Gyakori tampon- és betétcsere: nagyon fontos gyakran cserélni a menstruációs termékeket, különösen a meleg napokon. A tamponokat legalább 2-4 óránként, a betéteket pedig legalább 4-6 óránként. Ez segít minimalizálni a baktériumok felhalmozódását.
• pH-semleges intimmosakodók használata: használjunk pH-semleges, illatmentes intimmosakodókat, amelyek segítenek fenntartani a hüvely természetes savas környezetét. Kerüljük az erős illatú vagy antibakteriális szappanokat, amelyek megzavarhatják a hüvelyflórát.
• Viseljünk légáteresztő fehérneműt: törekedjünk a természetes pamut vagy lenből készült fehérneműk viselésére, amelyek megfelelő szellőzést biztosítanak az intimterületnek.
• Ne vigyük túlzásba a mosakodást: a hüvely öntisztuló szerv, vagyis az irrigálás nemcsak felesleges, hanem káros is lehet. Felboríthatjuk a pH-értékét, ami növeli a bakteriális vaginózis kialakulásának kockázatát.

A cikk megjelenését a Phytotec Hungária Bt. támogatta.