Az itáliai gasztronómia híres a tésztaételekről, így egyértelmű volt, hogy mivel is kezdjünk. Egy fenséges spenótos raviolit kóstoltunk meg. Engem teljesen magával ragadott a tészta tökéletes állaga. Kaliforniában az iskolában ugyan tanították a tésztakészítést, de azóta otthon nem próbálkoztam meg vele, ez idáig. Az utazásunk után persze egyből kedvet kaptam hozzá, és azóta is folyamatosan saját készítésű raviolival lepem meg a családomat, különféle töltelékekkel megbolondítva, egy kis parmezánnal fűszerezve.
A kellemes főételt szerettük volna valami nemzeti desszerttel megkoronázni, így a tiramisura esett a választásunk. Az édesség neve a tirame sù olasz kifejezésből ered, ami annyit jelent dobj fel, ez a két koffeines összetevőre utal benne, a kávéra és a kakaóra.
Mondanom sem kell, maga volt a tökély ez a finomság, és itt is megfogadtam, hogy ezentúl otthon is többször készítem el, persze kicsit egészségesebb változatban. Ezután a hangulatos olasz kisutcák felé vettük az irányt, ahol még betértünk az egyik cukrászdába egy cannolira. Ez a hagyományos édesség egy olajban sült ostyába töltött bárányricotta, amelyet cukorral, kandírozott gyümölcsökkel, pisztáciával vagy csokoládéval ízesítenek. Némelyik akkora volt, akár a fejünk, mi persze egy kisebb változatot választottunk, de az is bőven elég volt kettőnknek. Kívül ropogós, belül krémes és édes...
Ellenállhatatlanul finom!
A kis gasztrokalandunk óta a konyhánkba is beköltöztek az olasz ízek, amit talán a gyermekeim imádnak a legjobban. Tiramisu, bolognai spagetti, ravioli, egytől egyig nagy kedvencekké váltak. Szeretek kísérletezni, más kultúrákat, ételeket megismerni, és ezt átadni a fiaimnak. Igazi multikulturális konyha a miénk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.