A reggeli ébredésnek sokak számára szerves része a kávé, amit ezerféleképpen lehet elkészíteni. Mindenki saját szájíze szerint fűszerezheti ezt az italt, amelynek ma van a világnapja. A kávé világnapja Japánból ered, ahol elsőként tartották meg 1983-ban, 37 évvel ezelőtt. Hivatalosan azonban csak 2009 óta ünnepeljük szeptember 29-én.
Mivel a víz után a kávé a leggyakrabban fogyasztott ital a világon, és az olaj után a világ második legnagyobb értékben forgalmazott kereskedelmi terméke, így megérdemli, hogy ünnepeljük. Szeptember 29-e a kávé világnapja.
A kávé felfedezéséhez vissza kell utaznunk az időben, egészen a XIV. századig. A legenda szerint egy etióp kecskepásztor, Kaldi, figyelte meg először, hogy kecskéi élénkebbek lettek, miután egy bizonyos bokor piros termését legelték. A terméseket elvitte a közeli kolostor szerzeteseinek, akik forró italt készítettek belőle, így született meg az első csésze kávé. Azt azonnal azonnal megszerették, különösen éjszakai szertartások előtt, mivel éberséget biztosított számukra. Az első kávéházak az arab országokban nyíltak meg, Európában először Velencében nyitotta meg kapuit a La Bottega del Caffé 1624-ben Velencében.
Az évszázadok során a kávé elterjedt a világban, és minden kultúra kialakította saját kávézási szokásait. Magyarországon van a török hódítás idején, de igazán Buda visszafoglalása után vált népszerűvé. Az első magyar kávéház 1714-ben nyitotta meg kapuit, és a kávéházak a szellemi és művészi élet központjaivá váltak.
A kávé különböző formákban fogyasztható, és különleges hagyományok kapcsolódnak hozzá. Olaszországban az eszpresszó a legnépszerűbb, Törökországban pedig a török kávé főzése és fogyasztása mély kulturális gyökerekkel rendelkezik, amely még a jövendőmondás rítusával is összekapcsolódik.
Arabica, robusta - sokszor olvashatjuk ezeket az elnevezéseket a boltok polcain, de kevesen tudják, mi jellemzi pontosan ezt a két kávénövényt. Pedig érdemes megismerkedni közelebbről is a két legnépszerűbb kávéfajtával, annál is inkább, mert a belőlük készült ital íze is eltérő.
A robusta (Coffea canephora) viszonylag új szereplő a kávépiacon, legalábbis az arabicához képest. Ezt a kávéfajtát a 19. század végén fedezték fel Afrikában, az Egyenlítő mentén. Az elnevezés találó, ez a kávécserje ugyanis tényleg robusztus: akár tízméteresre is megnőhet. A termése kisebb, de bővebben terem, mint az arabica, és koffeintartalma is jóval magasabb, akár 4% is lehet. A belőle főzött kávé keserűbb, savasabb, kevésbé gazdag aromákban, viszont jóval erősebb a magasabb koffeintartalom miatt, mint az arabicából főzött kávé.
Az arabica (Coffea arabica) tulajdonképpen a kávé, már csak azért is, mert a 19. század végéig kizárólag ezt a fajtát fogyasztották világszerte. A hagyomány szerint már időszámításunk előtt 300-ban is honos volt Etiópiában, de a 15. századból írásos feljegyzések is vannak az italként való fogyasztásáról, méghozzá a korabeli Jemenből. Az arabica jóval kényesebb növény a robustánál, és csak magasabban fekvő helyeken (900-1200 méter) él meg. Nem is terem olyan bőven, mint a robusta, így érthető, hogy annál jóval drágább: átlagosan kétszer annyiba kerül. Ennek ellenére a világpiac 70%-át ez a kávéfajta adja, ami nem véletlen. Termésének koffeintartalma ugyanis jóval alacsonyabb (max. 1,5%), így kevésbé keserű, nem olyan savas, sőt: selymesebb, és különféle aromákban igen gazdag az ízvilága.
A legtöbben tudják, hogy mit takar a presszókávé: a rövid feketét. Őrült babkávéból készül nagyon magas nyomáson, 25-30 millilitert tesz ki a pohárban. Sűrű fekete, a tetején barna, krémes hab, azaz crema található.
Egészen hasonlít az eszpresszóhoz ám ez esetben valamivel kisebb az adag, 20-25- milliliterről van szó. Viszont ahogy a mondás tartja, kicsi a bors, de erős, készülj fel, hogy a ristrettotól jobban fel fogsz pörögni.
Ez eszpresszó kissé hígabb változata, egy kis vízzel vesznek el az erősségéből. Így ha szereted az eszpresszót, de mégis valami könnyedebbre vágysz, ez kitűnő választás.
Itt már belekerül a kávéba a tej, sőt a tejhab is, mégpedig a következő arányban: egyharmad eszpresszó, egyharmad habosított tej, egyharmad tejhab a tetejére. Jöhet a tetejére extraként csokireszelék, fahéj vagy egyéb fűszerek.
A kettő nem összekeverendő, ugyanis egészen mást takar. A machiatto egy sima eszpresszó leheletnyi tejhabbal megbolondítva. Míg a latte machiatto esetében a 2,5 deci habosított tejhez óvatosan adják hozzá az eszpresszót, így réteges lesz a kávénk, a tetejére pedig szintén tejhab kerül.
Más néven a klasszikus tejeskávé, szintén eszpresszó az egyharmada, ehhez adnak hozzá kétharmad gőzölt tejet, a tetejére pedig jöhet megint csak a tejhab. Ez esetben a tej összekeveredik a kávéval, és homogén italt képez ellentétben a latte machiattóval.
Amitől ez más mint az eddigiek, hogy a pohár aljára jön egy kis méz, majd erre a habos tej és az eszpresszó. Ám az eredeti bécsi melange egy kicsit más, abból ugyanis pont a méz hiányzik, és inkább a latte és a cappuccino keverékéhez lehet hasonlítani. Ám ha éppen nem Ausztriában jársz, valószínűleg a mézes verziót fogod kapni.
A kávé nem csak finom, hanem számos jótékony hatása is van. A benne található koffein serkenti az agyműködést, fokozza az éberséget és javítja a koncentrációt. Ezen kívül antiánsokban gazdag, több oxid megvédeni a sejteket a káros szabadgyököktől. Kutatások szerint a mérsékelt kávéfogyasztás csökkentheti a 2-es típusú cukorbetegség, a Parkinson-kór és bizonyos rákos megbetegedések kockázatát.
A kávé nemcsak egy elérhető ital, de a világ néhány legdrágább luxusterméke is közéjük tartozik. A Black Ivory Coffee például kilónként akár 1100 dollárba (kb. 330 000 forintba) is kerülhet. Ennek a különleges kávénak a titka, hogy a thai elefántok emésztőrendszerén haladnak kávébabszemek át a további feldolgozásra.
A másik híres luxuskávé a Kopi Luwak, amely Indonéziából származik. Itt a cibetmacskák emésztik meg a kávébabot, amely folyamaton megy keresztül, előbb fermentálódik belőle az ital. Ez a ritka kávé kilónkénti ára akár 350 euró is lehet.
Még több luxuskávéért kattints ide.
A kávé pozitív hatásai mellett nem árt tudni, hogy a túlzott fogyasztásnak is megvannak a hátulütői. A koffeinfüggőség valódi probléma lehet, ha valaki túl sokat iszik belőle. Az állandó koffeinbevitel alvászavarokhoz, szorongáshoz és szívproblémákhoz vezethet. Fontos a mértékletesség: napi 2-3 csésze kávé ajánlott, de többet már nem tanácsos fogyasztani. Vannak orvosok akik pedig azt javasolják, hogy ne ebéd után igyuk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.