3 érdekesség a sóról, amit biztosan nem tudtál

A só évezredek óta jelen van az emberi kultúrában, egykor éppolyan értékes volt, mint az arany, még háborúkat is vívtak érte. Azonban napjainkban a só olcsó alapanyaggá vált, amit szinte minden ételhez hozzáadunk. Ismerj meg 3 meglepő érdekességet a sóról!
Bár vad állításnak tűnik, hogy egy olyan mindennapi dolog, mint a só, képes lehet okosabbá tenni a világot, ez mégis lehetséges. Ennek oka pedig nem más, mint a jód. A világ lakosságának körülbelül egyharmada a jódhiány határán egyensúlyozik. Pedig a jód nemcsak a pajzsmirigy megfelelő működéséhez elengedhetetlen, hanem az egészséges és normális agyi működéshez is. És itt jön a intelligencia kérdése. A legnagyobb kockázatot a jódhiánynak kitett terhes nők jelentik.
Tanulmányok arra utalnak, hogy azok az anyák, akik jódhiányosak és szülnek, valószínűleg olyan gyermeket hoznak a világra, akinek az IQ-ja 10-15 ponttal alacsonyabb lesz, mint annak a gyermeknek, akinek az édesanyja elegendő jódot vitt be a terhessége alatt.
Mivel a jód egyik leggyakoribb forrása a jódozott só, a jódhiány könnyen megelőzhető egy kis sóbevitellel és rengeteg tudatossággal. 1990-ben a Gyermekek Világtalálkozója a jódozott só előnyeit népszerűsítő kampányt indított, ami valódi eredményeket hozott. Vegyük például Kazahsztánt. Az 1990-es években ők voltak az egyik leginkább jódhiányos ország a világon, ahol közel 10 százalék volt azon gyerekek aránya, akik növekedési és fejlődési problémákkal küzdöttek. 2006-ra jelentősen megnövelték a jódozott só használatát, és már alig várták az ENSZ nyilatkozatát, miszerint mentesek a jódhiányos megbetegedésektől.
A só régen annyira értékes volt, hogy pénzként használták.
A hűtés előtt a só volt az egyetlen módja az ételek tartósításának, és akinek nem volt sója, az nem tudott új földekre utazni, mert az ételei megromlottak volna.
Az ókori Rómában a katonákat gyakran sóval fizették meg (vagy kaptak egy juttatást, amiből sót vásárolhattak). A „fizetés” szó is a latin „sal” (só) szóból ered. A só pénzként való használata nem csak az ókorra volt jellemző. Egy 1962-es cikk a Journal de la Société des Africanistes-ben arról számol be, hogy az etiópok másfél évezreden át áru formájában használták a pénzt. A fő valuta a só volt. A sót nagy tömbökbe vágták, amelyeket teherhordó szamárkaravánok szállítottak az országon keresztül. Ha egy tömb eltört szállítás közben, értékét vesztette. Ez a gyakorlat a 20. századba is átnyúlt, néhány távoli területen még sokáig alkalmazták. Még ma is ajánlja a Maldon Salt Company, hogy ha valaki vidékre utazik, vigyen magával egy csomag sót, vészhelyzetek esetére.
Valószínűleg még soha nem gondoltál arra, hogy több mint 100 dollárt fizess egy csésze sóért. Pedig éppen ezt kellene tenned, ha koreai bambuszsót vásárolnál. A lila bambuszsó néven is ismert sót készítői egyes esetekben akár 24 millió dollárt is kereshettek egyetlen év alatt.
Nemcsak főzéshez használják, hanem hagyományos gyógyszerként is ismert, amely több kalciumot, vasat és káliumot tartalmaz, mint a hagyományos só, és olyan jótékony hatásokat tulajdonítanak neki, mint az emésztés segítése, a gyulladások csökkentése, valamint a bőr és a száj egészségének támogatása.
Bár még több tudományos kutatásra van szükség, hogy alátámassza ezeket az egészségügyi előnyöket, a bambuszsó valódi drágaságát elsősorban annak a folyamatnak köszönheti, amellyel előállítják. Állítólag egy rendkívül munkaigényes eljárásról van szó, amely során a tengeri sót bambusz szárakban pörkölik 760 Celsius fok fölötti hőmérsékleten. Ezt általában kilencszer ismétlik meg 30 nap alatt. Mindezt kézzel végzik, és úgy tartják, hogy az eljárás lehetővé teszi a ásványi anyagok sóba való beágyazódását, miközben eltávolítja az esetlegesen jelen lévő toxinokat. Mivel a só jelentősen javítja az ízeket, úgy tartják, hogy a bambuszsó bambuszos ízt is felszív, ami biztosan jótékonyan hat arra az ételre, amelyhez hozzáadják.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.