Az új adatok azt mutatják, hogy a COVID-19 károsíthatja az agytörzset, amely mindenféle testi funkció — a légzéstől a vérnyomásig — létfontosságú irányítóközpontja.
„Az agytörzsben és környékén zajló dolgok létfontosságúak az életminőség szempontjából, de eddig lehetetlen volt élő embereknél letapogatni az agytörzsi magok gyulladását, mivel azok apró méretűek és nehezen elérhető helyen vannak. „A tudósok legtöbbször csak a halál utáni vizsgálatok során látnak rá igazán az agytörzsre”— magyarázta közleményében Dr. Catarina Rua, a Cambridge-i Egyetem munkatársa.
A világjárvány első napjaiban végzett boncolások valóban arra utaltak, hogy az agytörzs, az agy és a gerincvelő közötti kapcsolódási pont érintett lehet a súlyos COVID-19-es esetekben. Gyulladásra utaló jeleket láttak, de ahhoz, hogy közelebbről megvizsgálhassák, mi történik az élő emberekben, a kórházakban található szokásos agyszkennerek egyszerűen nem elégségesek.
A vizsgálatba bevont 31 beteg mindegyike COVID-19 vírussal került kórházba a világjárvány kezdete felé, még azelőtt, hogy a vakcinák rendelkezésre álltak volna. A betegek olyan elhúzódó tünetekről számoltak be, mint a légszomj, a fáradtság és a mellkasi fájdalom. A kórházi kezelés után 6,5 hónappal az MRI-felvételek gyulladásra utaló jeleket mutattak az agy különböző részein, köztük az agytörzs légzésért felelős területén is. De nem csak a COVID fizikai hatásai magyarázhatók az agytörzsben bekövetkező rendellenességekkel.
„A mentális egészség szorosan összefügg az agy egészségével, és a legerősebb immunválaszt mutató betegeknél magasabb volt a depresszió és a szorongás szintje is. A COVID-19 fertőzés okozta agytörzsi változások rossz mentális egészségi állapothoz vezethetnek, mivel a fizikai és a mentális egészség között szoros kapcsolat áll fenn” — magyarázta a tanulmány másik szerzője, James Rowe professzor.
Bár a vizsgálatban kevés beteg vett részt, az eredmények fontos megerősítései annak, amit a boncolások utáni vizsgálatok már korábban is jeleztek, azaz, hogy a COVID-19 utáni gyulladás hatással lehet az agytörzsre, ami a test számos rendszerének működésére kihathat.
A kórházakban, betegségek diagnosztizálására használt MRI-készülékek 1,5 vagy 3 Tesla (T) mágneses térerősséggel működnek. Általános szabály, hogy minél erősebb a mágnes, annál jobb a képminőség. Nagyon ritka, hogy klinikai használatra 3 T-nél nagyobb teljesítményű gépekhez jussanak hozzá. Az új tanulmány mögött álló csapat azonban két 7T-s szkennert használt, amelyek a Cambridge-i és az Oxfordi Egyetemen találhatók.
A tanulmány szerzői szerint a COVID-19 kutatásának folytatása mellett más betegségre, például a szklerózis multiplexre is alkalmazható lehetne a nagy teljesítményű szuper MRI-készülék.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.