Odavagyok magáért – Férfiideálok a történelemben

Az emberi szépségideálok, beleértve a férfiideált is, folyamatosan változnak, alkalmazkodva az adott kor társadalmi, gazdasági és kulturális tényezőihez. A 20. század elejétől napjainkig a férfiideálok jelentős átalakulásokon mentek keresztül, amit befolyásoltak a háborúk, a technológiai fejlődés, a divatipar és a média. Vizsgáljuk meg, hogyan változtak a férfiideálok a századfordulótól a hetvenes évekig a Fortepan képein keresztül. 

Odavagyok magáért: férfiideálok a századfordulón
1900-as évek eleje: Az elegáns úriember

A 20. század elején a férfiideál képét az úriember testesítette meg. Az iparosodás és a viktoriánus értékek még mindig meghatározták a férfiak megjelenését és viselkedését. A kifogástalan megjelenés, a formális öltözködés, a finom modor és a társadalmi státusz voltak a legfontosabb szempontok. Az öltöny, a kalap és a bajusz vagy szakáll divatosnak számított, és egy férfi fizikai ereje helyett inkább a gazdasági sikeressége, családfenntartó szerepe volt mérvadó. Ebben az időszakban a férfiasságot a felelősségteljes, konzervatív megjelenés testesítette meg. Mondjuk még azt a kort élték az emberek, amikor a romantikus érzelmek helyett a családi érdekek szerint köttettek a házasságok, na de akkoriban is csak hűséget fogadtak egymásnak az emberek, nem pedig vakságot. 

1920-30-as évek: A dandy és a filmsztár

Az 1920-as években, az első világháború utáni időszakban megjelent a dandy , aki a divatos öltözködést, az eleganciát és az önálló stílust helyezte előtérbe. A jazzkorszak és a mozi virágzása új férfiideált hozott magával. A némafilmek sztárjai, mint Clark Gable , megtestesítették a karizmatikus, de kifinomult férfit, aki egyaránt vonzó volt a nők számára, és példaértékű a férfiak szemében. A férfiak megjelenése letisztultabbá vált, a fésült haj, a vékonyabb bajusz és az elegáns öltönyök divatja terjedt. Az autók elterjedése és a gengszterdizájn már akkor is meghatározó volt a divatban. 

1940-50-es évek: A férfiasság szabadsága

A háború mindenre rányomja a bélyegét. A férfiak jelentős része a fronton köt ki, nagyon kevés olyan kép készül, amin nem egyenruhát hordanak. Az évtized második felében azonban minden megváltozik. A fotózás is egyre elérhetőbb hobbivá válik, ezért sok olyan kép készül, mint az alábbi. A kor férfija élvezi az életet, hátrafésült frizuráját apró zsebfésűvel igazgatja ha kell és a nők legnagyobb örömére egyre kisebb fürdőnadrágokat hord. 

1960-70-es évek: A lázadó és a szabad szellem

Az 1960-as évek társadalmi változásai – a polgárjogi mozgalmak, a feminizmus és a hippi kultúra megjelenése – a férfiideál átalakulását is magukkal hozták. A korábbi évtizedek szabályozott, formális megjelenése háttérbe szorult, és megjelent a lázadó, nonkonformista férfi alakja. Az olyan ikonikus figurák, mint James Dean vagy Marlon Brando , megtestesítették ezt az újfajta férfiasságot, amelyben a szabadság, a függetlenség és a társadalmi normák elutasítása játszotta a főszerepet.

A 70-es években a hippi kultúra és a diszkó korszak tovább formálta a férfiideált. A hosszú haj, a laza öltözködés és a természetesség kerültek előtérbe, miközben a férfiasság újraértelmezése zajlott, megengedve a férfiaknak, hogy lágyabb, érzékenyebb oldalukat is megmutassák... például egy kockaladával és egy zöld nyakkendővel.