Megszólalt az orvos Sallai Nóra állapotával kapcsolatban: ezért tartották a színésznőt mesterséges kómában

autóbaleset Sallai Nóra balesete Sallai Nóra mesterséges kóma
Lassan három hete annak, hogy a Jóban Rosszban színésznője és kisfia szörnyű autóbalesetet szenvedtek. A friss hírek szerint Sallai Nóra állapota szerencsére javul, ezzel kapcsolatban szólalt meg most az intenzív osztályos orvos.

Több mint két hétig mesterséges kómában tartották a színésznőt. Sallai Nóra és kisfia szeptember 27-én szenvedett autóbalesetet Alsónémedi területén. Mindketten súlyosan megsérültek, a kisfiú nem is élte túl a tragédiát, egy héttel a baleset után elhunyt. A színésznőt mesterséges kómában tartották, szerdán érkezett a hír, hogy az állapota végre javult egy kicsit.

Sallai Nóra
Sallai Nóra már jobban van.
Forrás: Hot!

Sallai Nóra mesterséges kómában van

Egy neve elhallgatását kérő intenzív osztályos orvos általánosságban elmondta a Borsnak, miért volt szükség arra, hogy Sallai Nórát mesterséges kómában tartsák.

„Szakmai nyelven az eljárást neuroprotektív szedációnak nevezzük. A beavatkozás, vagyis az altatás célja az idegsejtek és az agy védelme. Amikor valakinek megsérül a központi idegrendszere, az agy minden kóros elváltozásra vagy behatásra egyféleképpen tud reagálni, mégpedig vizenyővel, agyödémával. A koponyaűrünket az agy, az agyfolyadék és a bent keringő vér tölti ki. Akármelyik tárfogata nőni kezd, az a másik kettő rovására megy. A rendszer csak egy bizonyos határig képes kompenzálni, utána a nagymértékű koponyaűri nyomás keletkezik. Ez az agyvizenyő a sérülés elhelyezkedésétől függően vagy eltolja a középvonalat és az egyik agyféltekét átnyomja a másik oldalra, vagy a nyúltvelőt nekinyomja az öreglyuk elülső peremének, vagy a nyakszirtcsontnak. Mindkettő halálhoz vezet" - tájékoztatott az orvos.

Hozzátette, amikor egy beteget mesterséges altatásban tartanak, akkor számos agyi funkciót szüneteltetnek, emiatt pedig az agy oxigén- és tápanyag-felhasználása is csökken. Ez védelmet biztosít az az agyödémával és a beékelődéssel szemben. A beteg agykamrájába bevezetnek egy csövet, ezzel figyelik a koponyaűri nyomást. Az agyvizenyőt CT- és MRI-vizsgálatok segítségével ellenőrzik, és azt is figyelik, hogy az agybarázdák közötti árkok mennyire kitöltöttek. Az altatást akkor szüntetik meg az orvosok, amikor azt látják, hogy hogy a koponyaűri nyomás elmúlt, illetve ha a betegnél fennmaradnak bizonyos nyúltvelői reflexek.

 

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.