A tájékoztató szerint a lakhatási támogatás úgynevezett béren kívüli juttatás, ami azt jelenti, hogy azután a személyi jövedelemadót (szja) és a szociális hozzájárulási adót a munkáltató fizeti. A munkavállalónak mindössze annyi feladata van, hogy a munkáltatójának bemutassa a támogatás alapjául szolgáló bérleti vagy hitelszerződését.
A támogatás kedvezményes felső határa évi 1,8 millió forint, azonban, ha valaki nem egész évben áll alkalmazásban, ezt az összeget csak a tényleges munkaviszonyának napjaival arányosan kaphatja. Ennél nagyobb összeg is adható, viszont a keretösszeg feletti rész adózása, úgynevezett egyes meghatározott juttatásként, adóköteles. Ha a munkavállaló betölti a harmincötödik életévét, a lakáscélú keretösszeg - az 1,8 millió forint egytizenketted része - az év minden olyan hónapjára, amikor még harmincöt év alatti volt, utoljára pedig a születésnapja hónapjára jár számára a támogatás.
Közölték: a dolgozónak érdemes odafigyelni a támogatás összegére. Ha ugyanis magasabb összegű lakhatási támogatást kapott, mint amennyit lakásbérleti díjként vagy hiteltörlesztésként ténylegesen fizetett, akkor egyrészt a NAV által elkészített szja-bevallását ki kell egészítenie az úgynevezett különbözeti bírsággal, amely a plusz összeg 50 százaléka, másrészt ezt az összeget szja-ként meg is kell fizetnie.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.