Ez a hétköznapi tevékenység hatalmas veszélyt rejt: mikroműanyagok százait juttatja a szervezetedbe

A tanulmány, amelyet az American Chemical Society 2025-ös tavaszi, San Diegóban tartott konferenciáján mutattak be kimutatta: egyetlen rágógumi akár több ezer mikroműanyag-részecskét is a nyálunkba juttathat, majd onnan könnyedén bekerülhetnek a szervezetünkbe. Bár az eredmények egyelőre még nem jelentek meg tudományos folyóiratban, a következtetések elgondolkodtatóak.

Milyen kockázatot jelentenek a rágógumiból kioldódó mikroműanyagok?

„Nem az a célunk, hogy bárkit megijesszünk” – mondta Sanjay Mohanty, a UCLA kutatója és a vizsgálat vezetője. Hozzátette: egyelőre nem ismert, hogy ezek az anyagok milyen hatást gyakorolnak az emberi testre, de az biztos, hogy mindennap ki vagyunk téve a mikroműanyagoknak. Bár jelenleg még nem állnak rendelkezésre konkrét bizonyítékok az emberi szervezetre gyakorolt hatásukról, egyre több tanulmány hozza őket összefüggésbe különféle egészségügyi problémákkal: tüdőrák, légzőszervi megbetegedések, termékenységi zavarok, vagy épp alacsony születési súly. Fontos azonban kiemelni, hogy ezek az összefüggések eddig csupán statisztikai alapúak – ok-okozati viszonyt még nem sikerült egyértelműen bizonyítani.

– fogalmazott Linda Kahn, a New York-i Egyetem közegészségügyi szakértője.

Hogyan vizsgálták a rágógumikat?

A kutatók tízféle rágómárkát vizsgáltak meg – fele természetes, fele szintetikus alapú volt. Ezek mind gumiszerű alapanyagból, édesítőszerekből és ízesítőkből álltak. A természetes rágók növényi eredetű polimereket, míg a szintetikus változatok kőolajszármazékokat – vagyis műanyagot – tartalmaztak.

A kutatás főbb megállapításai

• 1 gramm rágógumiból átlagosan 100 mikroműanyag-részecske szabadult fel.
• Egy darab rágó (ami 2–6 gramm) akár 600 műanyagrészecskét is tartalmazhat.
• A legtöbb mikroműanyag az első 2 percben szabadult fel.
• Nem a nyál oldotta ki az anyagot, hanem a rágás fizikai hatása szakította ki az apró darabokat.
• A természetes és szintetikus rágók hasonló mennyiségű mikroműanyagot bocsátottak ki.
• A kutatók szerint egy átlagos fogyasztó, aki évente 160–180 darab rágót fogyaszt el, akár 30 000 mikroműanyagot is lenyelhet.

Mennyire veszélyes ez?

Egyelőre nem egyértelmű, hogy a rágógumi milyen mértékben járul hozzá a teljes mikroműanyag-terhelésünkhöz más forrásokhoz – például a palackozott vízhez vagy műanyag ételdobozokhoz – képest. A jelenlegi vizsgálati módszer ugyanis csak a 20 mikrométeresnél nagyobb részecskéket tudtak kimutatni, így a még kisebb, nanoméretű műanyagok mennyiségéről nem tudunk biztosat. Valószínű tehát, hogy a tényleges terhelés még magasabb lehet.

Le kellene mondanunk a rágózásról?

Nem feltétlenül – állítják a kutatók. Lisa Lowe, a tanulmány vezető szerzője rámutatott, hogy olyan sokféle forrásból jutnak mikroműanyagok a szervezetünkbe, hogy gyakorlatilag lehetetlen minden kockázatot teljesen kizárni az életünkből.

Sok még a nyitott kérdés

Mivel a kutatás egyelőre nem jelent meg tudományosan ellenőrzött folyóiratban, számos részlet még tisztázásra vár. Többek között azt is vizsgálni kell, hogy a mikroműanyagok fő forrása magából a rágóból vagy esetleg a csomagolásból származik-e. Emellett érdekes kérdés lehet az is, hogy van-e különbség a cukormentes, illetve a buborékfújós rágók mikroműanyag-tartalmában. Kahn szerint, ha a rágózás valóban egy újabb, elkerülhető forrása a mikroműanyag-terhelésnek, akkor érdemes lehet kerülni.