Steiner Kristóf: Gyerekkorom szellemei

Öltsenek bármilyen testet, viseljenek bármilyen nevet, mindannyian ismerjük őket. Gyerekkorunk szellemeit, akik ma már egy "messzi-messzi galaxisban" élnek, esetleg férjhez mentek New Yorkba, vagy beálltak egy szektába, és leborotválták a szemöldöküket. De bárhol is legyenek manapság, mi sosem felejtjük el, hogy volt idő, mikor a mindennapjaink részei voltak, és vicces, kedves, vagy épp bosszantó szokásaik úgy égtek bele az agyunkba, mint a ráncok a nagymama arcára. Íme néhányan az én szellemeim közül:

Vuli, akinek pont olyan volt a beszédhangja, mint a Dire Straits énekesének.

Szügyi, akitől az unokatesóm megkérdezte, hogy a tehén szügyéről kapta-e a nevét.

James, aki folyton hímzett ingeket hordott, ezért Népi bácsinak hívtam.

Mireisz Laci, aki folyton arról beszélt nekem, milyen egészséges a karalábé, pedig én arról akartam hallani, hogy tényleg találtak-e emberi koponyát az úszói meditációs központban, ahogy azt pletykálják a közösségben.

Laár, akinek akkori felesége, az Anna olyan, mint a nyuszi a Micimackóban: jó társaságot és valami harapnivalót jelentett.

László Attila, aki kérve-kéretlenül mindenkit meg akart reikizni.

Töfi, akinek a tüsi haját tapogatva azt kellett mondani: "töf-töf-töf-töf-töf".

Mama barátnője, Hugi, akinek kedvenc énekesnője Tina Turner volt - a vécében volt is egy posztere róla, és nagyon zokon vette, mikor azt mondtam, ez a nő olyan, mint egy boszorkány.

Kaktusz, aki zongorázni tanított, és nem örült, mikor a versenyzongora csontbillentyűzetére filctollal ráírtam, hogy "Cé Dé É Ef Gé Á Há".

Répási néni, akinek a háza előtt megállva gyerekként mindig azt kiabáltam: "Répási néni! Tyű tyű tyű!", lövésem sincsen miért.

Melinda, akivel három és tizenhárom éves korunk között a Fabuland Lego bűvöletében éltünk, de ennyi idő alatt is képtelen volt megjegyezni, hogy a figurák nevei - Egér Elemér, Varjú Viktor stb. - mindig alliterálnak, így a nyuszifigurát Tapsi Terinek, nem pedig "Nyúl Terinek" hívják.

Az anyukája, Erzsi néni, aki sokszor mondogatta a lányának: "Meninnnda! Te dinnnnye!"

Kisjancsi, aki fiatalon úgy nézett ki, mint a szőke Jared Leto, ezért nyilvánvalóan első kamaszkori fantáziáim közt szerepelt, ám később feleségül vett egy Szöszi nevű lányt - aki amúgy barna hajú volt.

Anyukám barátnője, Gabika, aki saját bevallása szerint szerelmes volt Rod Stewartba, ezért mindig ment náluk az MTV, így a pici lánya, Bömbike minden fekete, indiai, arab vagy kínai férfit Michael Jacksonnak nevezett.

Most te jössz... kíváncsi vagyok a te gyerekkorod legmókásabb, legmeghatározóbb, legelgondolkodtatóbb szellemeire. Idézzük meg őket együtt...