Utazás a lelked körül: Csősz Boglárka

P.M: Olyan benyomásom van rólad, hogy te tényleg spirituális szemüvegen át nézed az életedet. Jól érzem?

Cs.B: Igen, abszolút! Tudod, nagyon kevesen kérdeznek meg mély dolgokról, amiről szívesen beszélnék, ezért vártam már nagyon ezt a beszélgetést. A legtöbb ember csak a felszínre kíváncsi, ezért nekik a külcsínt adom. Viszont, akik értik és érzik a rezgéseket, azoknak boldogan adok magamból is többet. Egyébként megfigyelő típus vagyok. Ha bemegyek egy helyre, azonnal olvasok az emberekből, és itt nem a külsőségekre gondolok, hanem elengedem az érzékeimet, és máris kitapogatom a körülöttem lévőket.

P.M: Jól működnek a kis tapogató korongjaid?

Cs.B: Igen, nagyon erősen, egy-két másodperc elég hozzá, hogy tudjam, ki kicsoda. Ezt már gyerekkoromban is éreztem.

P.M: Mit hozol még otthonról?

Cs.B: Akkor jöttem rá, hogy valójában mennyire vallásos környezetben nőttem fel, amikor a férjemmel találkoztam. Mert én azt hittem, hogy egy nyitott, liberális kultúrából jövök, hiszen unitárius vagyok. Minden vasárnap jártunk templomba, természetesen a legszebb ruhánkban. És nagyon sokat beszélgettünk a lelki értékekről. Megmaradtak bennem olyan mondatok, gondolatok, amiket a mai napig is használok. Ilyen például az, hogy fontos a hétköznapokban is az irgalmasság, a megbocsátás és az elengedés.

P:M: Ezt a viselkedést mások úgy ítélhetik meg, hogy esetleg lenézed őket, vagy akár hidegnek tartanak, mert elrejted a szívedet. Holott semmi mást nem csinálsz, mint hogy kívülről nézed az adott helyzetet, amiben éppen vagy...

Cs.B: Pontosan! Azt gondolom, sokan megjátsszák magukat, csak úgy tesznek, mintha kedvesek lennének. Az én reakcióm erre pedig az, hogy nincs reakcióm, és erre mondják, hogy hideg vagyok. Pedig csak arról van szó, hogy érzékelem, hogy a felém irányuló közeledés nem őszinte, én pedig ily módon, helyén kezelem azt.

P.M: Otthon képes vagy teljesen elengedni magad? Előfordul, hogy ha megbántanak, akkor otthon kiadod magadból és kisírod magad?

Cs.B: Nem vagyok sírós típus. Az ego az, ami szomorú, én pedig ezzel tisztában vagyok, így is vizsgálom saját magamat, hogy melyik érzelmemet hova, kihez köthetem? Az ego-hoz, vagy a valódi önmagamhoz.

P.M: Olyan érzésem van, ahogy beszélgetünk, mintha sokat tapasztalt, öreg lélek lennél. Erről tudsz valamit? Utánajártál már?

Cs.B: Valószínűnek tartom, hogy az vagyok, de nem nézettem még meg. Nem mertem még bele menni, nem mertem találkozni ezzel az önmagammal, de hiszek benne.

P.M: Abban is hiszel, hogy bizonyos emberekkel találkoznunk kell életünk során?

Cs.B: Biztos vagyok benne, hogy adott, hogy kivel, hogyan és miért fogunk találkozni! Szerintem nagyon sok minden a sorsunkban nem megválasztható, hanem adott. Ezek mind sorsfeladatok.

P.M: Az emberek, akik körülvesznek, érzékelik, hogy te ilyen spirituálisan szemléled az életedet?

Cs.B: Vannak, akik igen, de sokan nem láthatják ezt. Ennek pedig az az oka, hogy ő maga nem tart még ott, más spirituális szinten van, amivel szintén nincs semmi baj, de ez nem teszi lehetővé, hogy valóban meglásson engem, és a mélyebb motivációimat.

P.M: Burak szerinted, látott téged?

Cs:B: Igen, az első pillanattól. Az első beszélgetésünk, egy lounge-ban, egy szórakozóhelyen zajlott le, ott találkoztunk, és három órán keresztül tartott. A beszélgetés vége felé pedig kijelentette, hogy én vagyok az a nő, akit ő elvenne feleségül. Én ezt akkor nem hallottam szívesen, mert ez már a többedik ilyen hirtelen jött lánykérés volt az életemben. (nevet)

Gy.K: Az első, ami feltűnt a képletedben, hogy olyan életekből jössz - mert az az asztrológia alapfeltevése, hogy mind számos előző életen túl vagyunk már, és a jelenlegi életünk, ezek következménye -, melyek során nagyon megtanultál dolgozni. Szorgalmas és rátermett vagy, ezen kívül, azt is látom, hogy fokozottabb testtudatosságot is hoztál magaddal. Tehát tudod, mennyit kell pihenned, hogyan kell vigyáznod a testedre ahhoz, hogy a lehető legtovább élvezhesd ezt a fizikai létet, ezt nagyon megtanultad.

Cs.B: Ez így van! Én mindig az vagyok, aki nagyon szeret dolgozni, nagyon sokat, de tudom, hol van az a pont, amikor már érzem, hogy ez nem jó a testemnek. És akkor megtalálom a módját, hogy feltöltsem magam. Két luxusunk van: az idő és a testünk, ezekkel kell megtanulni, jól bánni, én ezen vagyok.

Gy.K: Mérleg aszcendenssel születtél, ami azt mondja nekem, hogy ebben az életben az egyik fő feladatod, hogy megtaláld a saját abszolút értékedet, ahhoz képest, amit mások gondolnak, feltételeznek rólad, vagy amit a külvilág visszajelez a számodra. Annak a részednek, amelynek nem az a fontos, hogy milyen visszajelzést kapsz a küllemedre vagy a produkcióidra, annak tisztulnia és erősödnie kell, ebben az életedben.

Cs.B: Ez nagyon érdekes, mert pont ezen dolgozom most! Hogy elmélyítsem a tudásomat, a gyakorlati dolgaimat, a kreativitásomat.