Utazás a lelked körül Peller Mariannal: Vadon Jani

P.M: Nagyon ritkán vállalsz interjút vagy megjelenést.

V.J: Igen, nem szívesen adok interjút, nem érzem szükségét.

P.M: Miért, János? Egy okos, intelligens, művelt, elképesztő szellemiségű ember vagy, akinek olyan gondolatai vannak, amikkel lehetne az embereket terelgetni.

V.J. Talán volt bennem késztetés régebben, hogy elmondjam a véleményemet a világról, de mostanában már nem érzem annyira fontosnak. Szerintem egy interjún kívül sokkal szórakoztatóbb vagyok. Aki kíváncsi a gondolataimra, az úgyis meghallgathatja a rádióban 6-tól 10-ig, minden hétköznap.

P.M: Nagyon tudatos embernek látlak téged kívülről, odafigyelsz arra, hogy mi zajlik a világban, és hogy merre tartunk. Ez pedig megint arra utal, hogy összeköttetésben állsz egy magasabb szellemiséggel.

V.J: Igen, ő a feleségem. (nevet)

P.M: Nagyon jó, szóval a feleségedben hiszel!

V.J: Egyébként benne nagyon! Mi egész jól megtaláltuk egymást, és a gyerekünkben is hiszek.

P.M: Ha kívülről nézed a kapcsolatotokat, akkor el tudod képzelni, hogy van közöttetek szorosabb lélektársi kapcsolat?

V.J: Egyértelműen ezért vagyunk együtt. Egy racionális ember vagyok, én nem fogok egy olyan emberrel élni, akivel nem érzem azt, hogy meglenne ez a lelki társság vagy ez a kapocs. Merthogy sokkal izgalmasabb dolgokat is csinálhatok annál, mint hogy hazudjak neki meg magamnak, és hogy raboljuk egymás idejét, amiből meg nagyon kevés van. Mi nagyon össze vagyunk „gyógyulva", és nagyon megtaláltuk egymást... mint zsák a foltját.

P.M: Én nem hiszek a véletlenekben, szerintem léteznek sorsszerű találkozások, és történések. De te mit gondolsz erről?

V.J: Hiszek egyfajta pillangóhatásban, hogy nincsen semmilyen ok okozat nélkül. Szerintem egy nagyon sűrűn szőtt pókhálóban élünk, amiben ha meghúzod az egyik szálat, akkor lehet, hogy nem jobbra tőled, vagy balra, vagy szemben veled, hanem sokkal távolabb, de valahol megrezdül valami. Tényleg minden mindennel összefügg, és nehogy azt gondoljuk, hogy a mi cselekedeteinknek nincsen következménye a világ másik felén. Vagy a világ másik felén elkövetett dolgok nem fognak valahogyan idáig eljutni. Ez mindenben így van: gondolatok, cselekedetek, politika, sport, tudomány, vagy a klímaváltozás. Mostanra már nagyon egyértelmű, hogy ez most a legégetőbb problémánk, de nagyon úgy néz ki, hogy bele fog törni a bicskánk. Ez pedig nagyon szomorú dolog.

Szóval akkor, amikor rájöttem arra, hogy a gyerek itt fog maradni egyedül, mi már nem leszünk, és nem fogom tudni megmenteni őt azoktól a hatásoktól, amiket az emberek felelőtlen életmódja okoz. Ezek pedig elkerülhetetlenül be fognak következni ezen a bolygón, ez már biztos. Tehát, volt olyan, hogy éjjel felriadtam, szakadt rólam a víz, kalapált a szívem, mindez csak azért, mert pánikoltam a gyerekem miatt.

P.M: Azon gondolkodtál, hogy mi lesz veled a halálod után, úgy értem, hogy hiszel abban, hogy a lélek tovább él?

V.J: Igen, nyitott vagyok a kérdésre. Oké, alapvetően egy racionális ember vagyok! De ahogy azt is nehéz elfogadnom, hogy a világegyetem végtelen, akkor a végtelenbe miért ne férne bele az, hogy más bolygón is kialakulhattak az élet feltételei?! Nem láttam még soha UFO-t, jó nem nagyon jártam EDDA koncertekre...

P.M: Jaj, te! Szóval el tudod képzelni, hogy akár többször is élsz.

V.J: Igen, el tudom képzelni. Tudod, nehéz elfogadni azt, hogy lekapcsolják a villanyt, és akkor ennyi volt. Nehéz, mert főleg fiatalon azt hiszed, hogy örökké fogsz élni. Aztán amikor a közvetlen környezetedből eltűnik valaki, aki nem a nagypapa, nagymama, dédi, vagy idős bácsi, néni, hanem egy a te korosztályodból, na akkor egyre inkább el kezd foglalkoztatni ez a téma. Ilyenkor nagyon gyorsan ott találod magad egy templomban, vagy buddhista leszel, vagy elmész az El Camino-ra, és nagyokat gondolkodsz.

P.M: De ezek nem rossz dolgok!

V.J: Nem, tényleg jók lehetnek. Nekem is van hitem. Én alapvetően az emberekben hiszek. Abban, hogy az emberek képesek felülemelkedni önmagukon, és képesek emberfelettivé válni. Ebben tudok hinni. És mivel toleráns ember vagyok, tiszteletben tartom mások hitét is.

N.L: Az első egy anyagi lap, értékek teremtéséről szól. Te nagy valószínűséggel életed során folyamatosan értékeket hozol létre. Közben pedig fontosak a kötődéseid, fontos, hogy kik vesznek körül, milyen a családod. Fontos számodra ez a szervezett struktúra. Továbbá pontosan tudod, hogy mi az, amiben jó vagy, és ezek szerint úgy gondolom, hogy szervezett életet élsz.

V.J: Igen! De ezt pozitív értelemben mondod?

N.L: Persze!

V.J: Jó, mert van egy másik olvasata is a dolognak, ha valaki nem tud ezzel azonosulni, az általában azt mondja, hogy nem szervezett vagyok, hanem kényszeres.

N.L: Nem, ez nagyfokú tudatosságra vall, a te életedben rend van. A második kártya a tudatalattira utal, egy hatalmas tűz jelenik meg, ami téged szétfeszít. Nem jön fel, mert a lap mutatja, hogy bár tele vagy energiával, nem mutatod meg teljes egészében. Mégis magával hoz egy állandó tettvágyat, energiát. Közben pedig valami nehezítés is mindig jön a környezetből.

V.J: Talán van bennem egy fajta kishitűség, és lehet, hogy ez közhely, de valóban, az ember azt tudja megvalósítani, amit el is hisz magáról.