Müller Péter: „Sokféle megalkuvás kell manapság egy tartós kapcsolathoz”

Ahogy egy boríték akkor is leragad, ha csak az egyik fele enyves. Nem jól – de ragad. Ha megvizsgálod a „jónak” nevezett házasságokat, rendszerint így működnek. Nem égünk egyforma lángon. Az egyik erősebben szeret. Nekem ezt egy hetvenéves asszony mondta, hogy jó házasságuk titka az volt, hogy a férje nagyon szerette őt. S ő ezt az alacsonyabb lángon égő, józan baráti érzelmeivel okosan elfogadta. Viszonozni nem tudta. Nem is hazudta. Inkább hálás volt a párjának, mint szerette. És már ez is nagy mutatvány.

Persze, kérdés, hol van ennek a határa. Nem jártam utána, de úgy éreztem, ez az asszony ritkán volt boldog. És nem azért, mert a férjét, hanem mert önmagát sem tudta megszeretni egy hosszú életen át. S talán a párját is ezért.