Fontos szűrővizsgálatok: mikor, kinek, melyeket kell elvégeztetni

Bizonyos életkor után az emberek egy része elér arra a pontra, hogy időről időre szeretne biztos lenni abban, hogy az egészsége rendben van, ezért eljár szűrővizsgálatokra. Vannak kötelező és ajánlott szűrővizsgálatok: a kötelezők, az úgynevezett egészségügyi alkalmassági vizsgálatok a bizonyos munkakörökben - például vendéglátásban, egészségügyben, közlekedésben - dolgozókat érintik, az ajánlott, ám fontos szűrővizsgálatok nem közelezőek, de életet menthetnek. 

A fontos szűrővizsgálatok a prevenció legfontosabb eszközei

Az egészségünk megőrzése érdekében érdemes rendszeresen megvizsgálni magunkat, erre pedig a legalkalmasabbak és legbiztosabbak a fontos szűrővizsgálatok. Az orvosok által javasolt szűrővizsgálatok ugyanis nemcsak a már meglévő betegségek diagnosztizálásában, hanem a megelőzésben is szerepet játszanak. Az idejében felismert daganatok nagy része jól gyógyítható, a szűrésekkel már a tünetek és az áttétek megjelenése előtt felismerhetőek a rosszindulatú elváltozások.

Ezek a legfontosabb szűrővizsgálatok 40 év felett

A szűrővizsgálatok elvégeztetése 40 év felett különösen fontos, ugyanis ekkor kezd megemelkedni a rákos megbetegedések kialakulásának kockázata. Mind a nők, mind a férfiak számára ajánlott éves szűrővizsgálatokon részt venni, amelyek során a leggyakoribb rákfajtákat ismerhetik fel, mint a mell-, a prosztata-, a tüdő- és a vastagbélrákot.

Ajánlott szűrővizsgálatok

• Méhnyakrákszűrés és HPV-teszt

A méhnyakrák szűrését a nők esetében 21 éves kortól és évente javasolják a nőgyógyászok. A HPV-teszt különösen fontos része ennek a szűrési folyamatnak, mivel a humán papillomavírus (HPV) felelős a legtöbb méhnyakrákos eset kialakulásáért. A HPV tipizálás sokat segíthet a rák idő előtti diagnosztizálásában. 

• Mellrákszűrés

A mellrák a nőknél a leggyakrabban diagnosztizált rákbetegség, amelynek az egyik legfontosabb szűrővizsgálata a mammográfia, amely segít felismerni a mellrák korai szakaszát. Azoknál a nőknél, akiknél fokozott a mellrák kockázata, további képalkotó vizsgálatok is ajánlottak, például a mell-MRI . Az emlő MRI-vizsgálata különösen javasolt, ha a beteg sűrű mellszövet-állománnyal rendelkezik, vagy genetikai hajlam áll fenn, mint a BRCA1 és BRCA2 gének mutációi.

• Kolorektálisrák-szűrés

A kolorektális rák szűrése is egyre nagyobb figyelmet kap, különösen azoknál, akiknél a családban előfordult vastagbélrák. A kolonoszkópia a legismertebb vizsgálat, amelyet általában 50 éves kor felett ajánlanak. Egyre elterjedtebb a virtuális kolonoszkópia is, amely kevésbé invazív és kellemetlen beavatkozás, de szintén hatékony a vastagbél elváltozásainak korai felismerésében. 

• Tüdőrákszűrés

A tüdőrák (és a TBC) szűrése röntgennel vagy alacsony dózisú komputertomográfiával (CT) történik. Különösen fontos azonak, akik dohányoznak, vagy fokozott kockázatnak vannak kitéve a munkájuk során.

• Bőrrákszűrés
  Az orvosok gyakran javasolják, hogy a bőrrák kockázatának kitett emberek rendszeresen vizsgáltassák át bőrüket. Ha például új anyajegyet fedezünk fel a testünkön vagy egy régi formája vagy mérete megváltozik, azonnal forduljunk bőrgyógyászhoz. A bőrrák kialakulásának esélye a napkerülő magatartással, megfelelő fényvédelemmel és a szolárium teljes mellőzésével csökken. 

• PSA teszt prosztatarákra

A férfiak esetében a PSA teszt a prosztatarák szűrésének alapvető eszköze. Bár ennek a vizsgálatnak a hatékonysága vitatott, az orvosok általában ajánlják azoknak a férfiaknak, akiknek a családjában előfordult prosztatarák, vagy egyéb magas kockázati tényezők indikálják azt. 

• Alfa-fetoprotein vérvizsgálat májrákra

Az alfa-fetoprotein vérvizsgálat a májrák korai kimutatására szolgál. Ezt a vizsgálatot gyakran ultrahanggal kombinálva végzik el a pontosabb diagnózis érdekében. 

• Transzvaginális ultrahang petefészekrák szűrésére

A transzvaginális ultrahang fontos vizsgálat a petefészekrák korai felismerésére. Ez a képalkotó módszer különösen hatékony a női reproduktív szervek részletes vizsgálatában, és azoknál a nőknél fokozottan ajánlott, akiknél genetikai hajlam áll fenn, például a BRCA mutációk esetében.