Meddig élhetünk? A tudósok szerint létezik egy maximális életkor, amit az ember elérhet

életkor, tudomány, hosszú élet
Shutterstock/fizkes -
öregedés életkor tudomány hosszú élet
Mi határozza meg, meddig élhetünk? Hogyan befolyásolja az életkort és az öregedést a genetika, a környezet vagy épp a technológia? A tudomány már keresi a válaszokat ezekre a kérdésekre, és egyre közelebb kerülünk a titok megfejtéséhez.

Szeretnél örökké élni? A tudomány jelenlegi állása szerint sajnos ez még nem lehetséges, hiszen az öregedés az élet természetes velejárója, amit senki sem kerülhet el. Mégis sokan álmodunk arról, hogy eljön a nap, amikor a modern technológia lehetővé teszi, hogy jóval tovább éljünk—vagy akár örökké. Egy friss tanulmány szerint azonban ezek az álmok továbbra is a tudományos fantasztikum világába tartoznak, és legfeljebb egy sci-fi filmvásznon válhatnak valóra. De akkor mégis mi az a maximális életkor, amiben egy ma élő ember reménykedhet?

Életkor, öregedés, tudomány
Bármilyen gyorsan fejlődik is az orvostudomány, a maximális életkor határa jelenleg nem igazán tolható feljebb.
Forrás: Shutterstock

Az emberi életkor felső határa véges. De miért öregszünk?

Az életünket két szakaszra oszthatjuk: a növekedési és az öregedési fázisra, amely 30-39 éves kor között kezdődik. Ekkor a testünk már lassabban regenerálódik, és sejtjeinkben egyre több sérülés halmozódik fel, ami számos fiziológiai változást okoz. Ezek közül van néhány szemmel is jól látható jel, például, hogy a hajunk elkezd őszülni, de sok más változás rejtve marad. Például a testünk már nem tud úgy védekezni a fertőzések ellen vagy olyan fürgén mozogni, mint korábban. 

Az öregedés folyamatát az évek száma, a genetika és a környezet határozza meg. Ezek bonyolult kölcsönhatása vezérli, hogyan működik a testünk az évek múlásával.

Meddig élhet az ember?

Az öregedés okairól több elmélet is létezik. Egyes kutatók úgy vélik, hogy az öregedés sejtszintű folyamat, vagyis a funkciók fokozatos hanyatlása a DNS-ünkbe van kódolva. Más elméletek szerint az öregedést a környezet és az életmód befolyásolja, amelyek kölcsönhatásba lépnek a testünkkel, és megváltoztatják a DNS-kifejeződést. Például a dohányzás, a légszennyezés és a káros UV-sugarak felgyorsítják a sejtek hanyatlását, és fokozzák a szabadgyökök képződését. Egy másik elmélet, az úgynevezett “élettempó-elmélet” azt állítja, hogy a lassabb anyagcsere hosszabb élettartamot eredményez, míg a gyorsabb anyagcsere megrövidíti azt. 

Egy 2021-es NHANES és UK Biobank adatokat elemző tanulmány szerint a testünk ellenálló képessége körülbelül 120-150 évig tarthat, ez jelzi az emberi élettartam végső határát.

A szingapúri Gero biotechnológiai vállalat és a New York-i Roswell Park Comprehensive Cancer Center kutatói szerint pedig az emberi élet maximuma 150 év lehet. Az Eurostat szerint az EU-ban az átlagos várható élettartam 81 év, míg a legidősebb emberi életkort Jeanne Calment érte el, aki 122 évig élt. A maximális élettartam igazolásához a kutatók egy iPhone-alkalmazással gyűjtöttek adatokat, és több mint 540 000 önkéntes vérmintájának elemzését vizsgálták. Továbbá több, mint 4 500 ember adatait vonták be a test állapotának hanyatlási ütemének kiszámításához. 

A rugalmasság megőrzése a hosszú élet érdekében

A mesterséges intelligencia segítségével elemezték az egészséggel és a fittség fenntartásával kapcsolatos adatokat. 

A kutatók arra jutottak, hogy az emberi élettartamot főként a biológiai életkor (amit a stressz, az életmód és a krónikus betegségek befolyásolnak) és a rugalmasság (a gyors felépülés képessége stresszes helyzetek után) határozza meg.

 Testünk elveszíti ezt a helyreállító képességet 120-150 éves kor körül. Az élettartam növeléséhez nem elegendő pusztán a betegségeket kezelni, az öregedés mögöttes okainak megcélzása lehet a kulcs. „Ez a kutatás véleményem szerint egy fogalmi áttörés, mert különválasztja és meghatározza az emberi élettartamot befolyásoló alapvető tényezőket – az öregedést, amit a rugalmasság fokozatos elvesztéseként értelmezhetünk, és az életkorhoz kötött betegségeket, amelyek a rugalmasság elvesztése után ’halálos kivitelezőkké’ válnak” –foglalta össze Dr. Andrei Gudkov a tanulmány társszerzője. „Ez megmagyarázza, hogy miért csak az életkorhoz kötött betegségek megelőzése és kezelése révén lehet javítani az átlagos, de nem a maximális élettartamot, hacsak nem fejlesztünk ki valódi öregedésgátló terápiákat.”

A jelenlegi korrekord 2100 körül dőlhet meg újra

A tanulmányok szerint elképzelhető, hogy az emberi életkor felső határa módosulhat, de ez nem jelenti azt, hogy a 120 év körüli aggastyán életkor általánossá válna. Bizony továbbra is kevesek kiváltsága lesz ezt megélni, bármilyen gyorsan fejlődik az orvostudomány.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.