Meddig élhetünk? A tudósok szerint létezik egy maximális életkor, amit az ember elérhet

életkor, tudomány, hosszú élet
Shutterstock/fizkes -
öregedés életkor tudomány hosszú élet
Mi határozza meg, meddig élhetünk? Hogyan befolyásolja az életkort és az öregedést a genetika, a környezet vagy épp a technológia? A tudomány már keresi a válaszokat ezekre a kérdésekre, és egyre közelebb kerülünk a titok megfejtéséhez.

Szeretnél örökké élni? A tudomány jelenlegi állása szerint sajnos ez még nem lehetséges, hiszen az öregedés az élet természetes velejárója, amit senki sem kerülhet el. Mégis sokan álmodunk arról, hogy eljön a nap, amikor a modern technológia lehetővé teszi, hogy jóval tovább éljünk—vagy akár örökké. Egy friss tanulmány szerint azonban ezek az álmok továbbra is a tudományos fantasztikum világába tartoznak, és legfeljebb egy sci-fi filmvásznon válhatnak valóra. De akkor mégis mi az a maximális életkor, amiben egy ma élő ember reménykedhet?

Életkor, öregedés, tudomány
Bármilyen gyorsan fejlődik is az orvostudomány, a maximális életkor határa jelenleg nem igazán tolható feljebb.
Forrás: Shutterstock

Az emberi életkor felső határa véges. De miért öregszünk?

Az életünket két szakaszra oszthatjuk: a növekedési és az öregedési fázisra, amely 30-39 éves kor között kezdődik. Ekkor a testünk már lassabban regenerálódik, és sejtjeinkben egyre több sérülés halmozódik fel, ami számos fiziológiai változást okoz. Ezek közül van néhány szemmel is jól látható jel, például, hogy a hajunk elkezd őszülni, de sok más változás rejtve marad. Például a testünk már nem tud úgy védekezni a fertőzések ellen vagy olyan fürgén mozogni, mint korábban. 

Az öregedés folyamatát az évek száma, a genetika és a környezet határozza meg. Ezek bonyolult kölcsönhatása vezérli, hogyan működik a testünk az évek múlásával.

Meddig élhet az ember?

Az öregedés okairól több elmélet is létezik. Egyes kutatók úgy vélik, hogy az öregedés sejtszintű folyamat, vagyis a funkciók fokozatos hanyatlása a DNS-ünkbe van kódolva. Más elméletek szerint az öregedést a környezet és az életmód befolyásolja, amelyek kölcsönhatásba lépnek a testünkkel, és megváltoztatják a DNS-kifejeződést. Például a dohányzás, a légszennyezés és a káros UV-sugarak felgyorsítják a sejtek hanyatlását, és fokozzák a szabadgyökök képződését. Egy másik elmélet, az úgynevezett “élettempó-elmélet” azt állítja, hogy a lassabb anyagcsere hosszabb élettartamot eredményez, míg a gyorsabb anyagcsere megrövidíti azt. 

Egy 2021-es NHANES és UK Biobank adatokat elemző tanulmány szerint a testünk ellenálló képessége körülbelül 120-150 évig tarthat, ez jelzi az emberi élettartam végső határát.

A szingapúri Gero biotechnológiai vállalat és a New York-i Roswell Park Comprehensive Cancer Center kutatói szerint pedig az emberi élet maximuma 150 év lehet. Az Eurostat szerint az EU-ban az átlagos várható élettartam 81 év, míg a legidősebb emberi életkort Jeanne Calment érte el, aki 122 évig élt. A maximális élettartam igazolásához a kutatók egy iPhone-alkalmazással gyűjtöttek adatokat, és több mint 540 000 önkéntes vérmintájának elemzését vizsgálták. Továbbá több, mint 4 500 ember adatait vonták be a test állapotának hanyatlási ütemének kiszámításához. 

A rugalmasság megőrzése a hosszú élet érdekében

A mesterséges intelligencia segítségével elemezték az egészséggel és a fittség fenntartásával kapcsolatos adatokat. 

A kutatók arra jutottak, hogy az emberi élettartamot főként a biológiai életkor (amit a stressz, az életmód és a krónikus betegségek befolyásolnak) és a rugalmasság (a gyors felépülés képessége stresszes helyzetek után) határozza meg.

 Testünk elveszíti ezt a helyreállító képességet 120-150 éves kor körül. Az élettartam növeléséhez nem elegendő pusztán a betegségeket kezelni, az öregedés mögöttes okainak megcélzása lehet a kulcs. „Ez a kutatás véleményem szerint egy fogalmi áttörés, mert különválasztja és meghatározza az emberi élettartamot befolyásoló alapvető tényezőket – az öregedést, amit a rugalmasság fokozatos elvesztéseként értelmezhetünk, és az életkorhoz kötött betegségeket, amelyek a rugalmasság elvesztése után ’halálos kivitelezőkké’ válnak” –foglalta össze Dr. Andrei Gudkov a tanulmány társszerzője. „Ez megmagyarázza, hogy miért csak az életkorhoz kötött betegségek megelőzése és kezelése révén lehet javítani az átlagos, de nem a maximális élettartamot, hacsak nem fejlesztünk ki valódi öregedésgátló terápiákat.”

A jelenlegi korrekord 2100 körül dőlhet meg újra

A tanulmányok szerint elképzelhető, hogy az emberi életkor felső határa módosulhat, de ez nem jelenti azt, hogy a 120 év körüli aggastyán életkor általánossá válna. Bizony továbbra is kevesek kiváltsága lesz ezt megélni, bármilyen gyorsan fejlődik az orvostudomány.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a LIFE Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.