5 táplálkozási tévhit, amivel ideje leszámolni: te még mindig azt hiszed, hogy a vacsora hizlal?

Szinte minden második nap felbukkan egy újabb, egészséges táplálkozással kapcsolatos rémhír, amely sokszor teljesen félrevezet bennünket. Ezekből a táplálkozási tévhitekből hoztunk egy kis ízelítőt, amely segít tisztázni a leggyakoribb félreértéseket. Vajon tényleg kerülnünk kell a krumplit, ha jó formában szeretnénk maradni? És mi a helyzet az ananásszal, amelyet sokan zsírégető csodaszerként emlegetnek? Kerüljük a tojást, ha magas a koleszterinszintünk?

Íme, a leggyakoribb táplálkozási tévhitek

1. A krumpli hizlal

A fogyókúrázók gyakran elkerülik a krumplit, holott más klasszikus köretekhez képest a burgonya kifejezetten alakbarát alternatívának számít. Fogyasztásrakész adagonként a burgonya mindössze 105 kalóriát tartalmaz, míg a rizs körülbelül 170 kalóriát, ugyanennyi tészta pedig 225-öt. A sült krumplival azonban jobb, ha vigyázunk: a zsírban sült burgonya adagonként körülbelül 370 kalóriát tartalmaz – majonéz és egyéb szószok nélkül.

A burgonya rendkívül sokoldalúan elkészíthető: sütve, főzve, párolva, héjában sütve, de akár levesek, saláták és egytálételek részeként is megállja a helyét. Ha alakbarát köretet keresel, a héjában sült burgonya, a zsírszegényen elkészített krumplipüré, vagy petrezselymes burgonya is remek választás lehet számodra.

2. A vitamint nem lehet túladagolni

Ahogy Paracelsus (híres svájci orvos, alkimista, asztrológus, ezoterikus bölcselő és természettudós) mondja: 

Ha valaki orvosi javaslat nélkül és ellenőrizetlen mennyiségben szed étrend-kiegészítőket, azzal veszélyeztetheti egészségét. Túladagolás esetén például a C-vitamin erős hasmenést okozhat, míg a B6-vitamin túlzott bevitele idegrendszeri zavarokhoz vezethet. Az A-vitamin, amely nagy mennyiségben található meg a sertés- és marhamájban, már kisebb túladagolás esetén is károsíthatja a magzatot az anyaméhben. Több tanulmány szerint a nagy dózisú béta-karotin növelheti a tüdőrák kockázatát a dohányosok körében. Ez nem jelenti azt, hogy aggódnunk kellene, ha például sárgarépát eszünk – a túladagolás veszélye általában csak magas koncentrációjú étrend-kiegészítők esetén áll fenn.

3. A késői étkezéstől hízunk

Ez így nem feltétlenül igaz. Ha napközben elegendő mennyiségű kalóriát viszel be, és ennek ellenére rendszeresen megengedsz magadnak egy kiadós vacsorát vagy egy zacskó chipset, kekszet a tévé előtt, valóban jó esélyed van arra, hogy a zsírpárnák gyarapodásnak induljanak. Ez azonban kizárólag azért van, mert a teljes nap folyamán elfogyasztott kalóriák mennyisége túl magas. Egyedül ez határozza meg, hogy hízunk, fogyunk, vagy megtartjuk a testsúlyunkat. Természetesen dönthetünk úgy, hogy kalóriát spórolunk meg azzal, ha kihagyjuk a vacsorát, de ugyanolyan hatásos a fogyás szempontjából, ha a reggelit, vagy az ebédet spóroljuk meg. Összességében tehát teljesen mindegy, hogy a napi kalóriaadagot reggel, délben vagy este visszük be.

4. A tojás megemeli a koleszterinszintet

A koleszterin fontos építőköve a szervezetünknek. A szív és az agy nagy része ebből a zsírszerű anyagból áll. Éppen ezért a testünk maga is jelentős mennyiségben termeli, napi 1000–1500 milligrammot. Emellett az ételekből további 100–300 milligramm koleszterint veszünk fel naponta. Egy tyúktojás körülbelül 200 mg koleszterint tartalmaz (összehasonlításképpen egy evőkanál vaj mindössze 24 mg-ot), de ennek a mennyiségnek csupán 30–60%-a szívódik fel a szervezetben. Az étkezésből származó koleszterin maximális felszívódása naponta 500 mg körül van. A szervezet ezt úgy kompenzálja, hogy a saját koleszterintermelését hozzáigazítja a bevitelhez. Számos tanulmány igazolja, hogy ez a szabályozás olyan hatékonyan működik, hogy a vér koleszterinszintje nagyjából állandó marad – függetlenül attól, hogy mennyi koleszterint fogyasztunk.

5. Az ananász segít a zsírégetésben

Az ananászban található fehérjebontó enzim, a bromelin, a közhiedelem szerint „zsírégető” hatással bír. De vajon mi köze van a fehérjebontásnak a zsírégetéshez? Ez már önmagában is kérdéses, de a téma ennél egyszerűbb: az enzimek a gyomorsav hatására teljesen lebomlanak, így nem képesek semmilyen zsírbontó hatást kifejteni a szervezetben.