A Vörös-tenger partján fekvő kikötővárosba sabbatkor érkeztünk, ami a zsidó vallási hagyományban a nyugalomnap – vagyis a szombat –, amit Isten a Biblia tanítása szerint az emberért alkotott és megáldotta azt. Ilyenkor nem dolgozik senki és például a liftek is automatikusan megállnak minden emeleten, a gombok megnyomása nélkül. Ezen a napon mindenki megpihen és feltöltődik, úgyhogy a szombati napot mi is pihenő üzemmódban töltöttük.
Izraelben az ételek sokszínűsége lenyűgöző, ez pedig a vallási és etnikai hatások együttes eredménye.
A konyhájuk egyik alapját képező csicseriborsót elképesztően sokféle variációban készítik. Ezek közül az egyik legismertebb a hummusz, ami egy sűrű krém és szinte minden étkezésnél fogyasztanak. Magában, pitával vagy akár húsok mellé mártogatósnak. A másik csicseriborsóból készült ételük a falafel, ami egy fasírthoz hasonlítható étel, leginkább pitával és hummusszal tálalják, de van, amikor zöldségekkel.
Nemzeti ételeik közé tartozik a tahini, a szezámmagpaszta. Rengeteg helyi ételnek az alapját képezi, sőt édességként is fogyasztják, mézzel összekeverve. Híres és nagyon finom fogásuk még a shakshuka, ami az izraeli lecsónak is megfelelhetne. Ez egy hosszú ideig főzött paradicsommártás kaliforniai paprikával, rengeteg hagymával, fűszerekkel, a végén tükörtojással sütve. Különleges ízét a helyi fűszerek adják, elképesztően finom és laktató.
Egyvalamit kiemelnék az izraeli étkezési szokások kapcsán, és ez nem más, mint a reggeli.
Ha mi magyarok azt mondjuk, hogy reggelizz úgy, mint egy király, akkor ha az ottani napindítót valaki elfogyasztja, az a királyok királya lehet. Ráadásul úgy, hogy nem fogyasztanak felvágottat, mégis elképesztő mennyiségű és minőségű ételek sorakoztak az asztalon. Sokféle zöldség, még annál is több friss sajt, különféle fűszerek. Grillezett, kovászolt, friss, tojásos, minden, ami szem-szájnak ingere 20 méter hosszú pulton tálalva. Leírhatatlan ízélmény volt, szinte minden este azt vártuk, hogy újra reggelizhessünk. Természetesen a gyerekek is megtalálták a kedvükre való finomságokat, a gofri és a palacsinta levette őket a lábukról.
Az országra egyébként jellemző, hogy a gasztronómia magas színvonalú és kifogástalan. Legyen szó egy sarki helyről vagy egy nívós étteremről, mindkét helyen minőségi ételt fogunk kapni. Nagyon megszerettük az itteni kultúrát, az embereket és persze a helyi konyhát is, így biztosan visszatérünk még. Jeruzsálem és Petra még ott van a bakancslistás helyeink között, ha ellátogatunk ezekbe a városokba, biztosan beszámolok nektek róla.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.