A történelem legnagyobb mítoszai, amelyeket ténynek hiszünk, de valójában tévhitek

A történelem tényeit az évszázadok során sokan, sokféleképpen csűrték-csavarták, mítoszokat ültettek el az emberek fejében, attól függően, éppen milyen szél fújt. Az ártatlan pletykáktól a szándékos felemelésen keresztül a direkt lejáratásig számos oka lehetett annak, hogy nem feltétlenül törekedtek a történetmesélésben a tényszerűségre. Egy biztos, a fikciók és a valóság összefonódása olyan tévhiteket képezett, amelyekre ma már sokan tényként gondolnak. Ezek közül fogunk néhányat leleplezni. 

1. A történelem egyik legnagyobb tábornoka, Napóleon magassága

Napjainkban a „Napóleon-komplexus” kifejezést gyakran félreértik, amikor egy alacsony, agresszív viselkedésű embert illetnek ezzel a jelzővel. Ez annak köszönhető, hogy tévesen olyan kép él bennünk Napóleonról, hogy alacsony volt, de ez nem igaz. Bonaparte Napóleon nem volt alacsony. Valójában magasabb volt, mint a korabeli franciák átlaga. A magasságával kapcsolatos tévhit a francia és az angol láb mértékegységek közötti különbségekből ered, ami a tényleges termetével kapcsolatos félreértésekhez vezetett. Tehát, téves az az elképzelés is, hogy Napóleonnak a magassága miatt komplexusa lett volna.

2. A spanyolnátha eredete

Neve ellenére a spanyolnátha nem Spanyolországból indult. A háborús cenzúra idején a spanyolországi tudósítások keltették azt a hamis benyomást, hogy a fertőző betegség onnan származik. A első dokumentált megbetegedés 1918 márciusában Kansasban történt, tehát a nevétől függetlenül, a spanyolnátha Amerikából származik.

3. A középkor laposföld-mítoszának létezése

A széles körben elterjedt hiedelemmel ellentétben a középkor tudósai tisztában voltak vele, hogy a Föld nem lapos. Az a tévhit, hogy hittek a lapos Földben, nagyrészt Irwing Washington 1828-as, Kolumbusz Kristófról szóló kitalált életrajzából származik. Valójában Kolumbusz útja nem a Föld gömbölyűségének bizonyítására irányult, hanem inkább az Ázsiába vezető nyugati útvonal felfedezésére. Az az elképzelés, hogy a középkori tudósok szerint a Föld lapos volt, történelmi pontatlanság, ami rávilágít a források kritikus vizsgálatának fontosságára és annak megértésére, hogy milyen kontextusban keletkeznek az ilyen tévhitek.

4. Mária Antoinette kaláccsal akarta etetni a népet

Annak ellenére, hogy Mária Antoinette a francia forradalmat megelőzően ellentmondásos hírnévre tett szert, a történelmi bizonyítékok cáfolják azt az állítást, hogy az alattvalói éhezéséről értesülve szenvtelenül azt mondta volna: „ha nincs kenyér, egyenek kalácsot”. Az idézet eredete Jean-Jacques Rousseau „Vallomások” című önéletrajzi művére vezethető vissza, amely egy meg nem nevezett „nagy hercegnőre” utal, akivel Mária-Antoinette kilencéves korában találkozott.

5. A vikingek ápolatlan barbár harcosok voltak

A vikingeket gyakran ábrázolják ápolatlan és brutális harcosokként, holott a történelmi bizonyítékok arra utalnak, hogy a személyes higiénia és az testápolás kiemelt fontosságú volt számukra. A vikingekről köztudott, hogy rendszeresen fürödtek és ápoltak voltak, beleértve hosszú hajukat is. Az igazság az, hogy gyakrabban fürödtek, mint angolszász kortársaik zöme. Tehát, figyelembe véve, mennyire fontos volt számukra a tisztaság, az, hogy a vikingek mocskos barbár fosztogatók voltak, akik az ellenség koponyájából ittak, tévhit.