Fagyott világ: ilyen volt a tél nagyanyáink idején

Az ezerarcú tél a havazással, a faggyal, a korai sötétséggel, a Hold derengő fényével és az ünnep sejtelmességével mindannyiunkban nosztalgiát ébreszt. Évek óta nem láttunk akkora havazást, mint amilyenekben dédszüleinknek része volt, a legendás telekről szóló meséket csak tőlük hallottuk. És tudjuk, hogy ezek a telek nem voltak könnyűek senkinek, de mint tudjuk, az idő mindent megszépít. 

A tél története régi fotókon

Jégzajlás a Dunán 1903-ban

Kemény tél volt 1903-ban, a Duna jege összetöredezve, mint hatalmas kőrakások, úgy sodródott. Az Erzsébet híd építésének folytatása is váratott magára, a kemény fagy megviselte a város szegényebb lakóit, akik számára még a fűtés és az élelem előteremtése is kemény kihívás volt. 

1907. Budapest: élet a Duna-parton

Egyetlen éjszaka alatt lepte el a várost a hó: a nagyobb utakat is csak nehezen tudták letisztítani, a Fővám téren a járdákon napokig csak evickélve lehetett közlekedni. Az emberek csak nyakig beöltözve léptek az utcára, a csontig hatoló hidegben a nők hosszú szoknyájának aljára kellemetlen jégcsík rakódott. 

1907. - Városligeti Műjégpálya

A  Pesti Korcsolyázó Egyletet 1869. december 2-án alapította meg Kresz Géza és 15 társa. A városi tanács akkor díjtalanul engedélyezte az egyletnek, hogy a Városligeti-tó egy részét korcsolyapályává alakíthassák. Saját költségükön egy kis, fából készült melegedőt építtettek, így a korcsolyázók 1870. január 29-én Rudolf koronaherceg részvételével ünnepélyesen megnyitották a városligeti pályát, a mai Városligeti Műjégpálya elődjét. A tó partján felállított kis melegedő 1874-ben leégett, így azt pótolni kellett. Az első kőépület tervezésére kiírt pályázatot Lechner Ödön nyerte meg. 

1908. Szemlőhegy utca, Budapest - A ródlizás eleganciája

Tudod mi az a ródli? Nagyapáink idején ez volt a neve a szánkónak. Ha megnézed a képet, az urak nem cicóztak, elegánsba vágták magukat, merthogy a ródlizásnak meg kellett adni a módját pont úgy, mint az összes téli sportnak. 

1910. St. Moritz - A tél luxusa

A svájci St. Moritz már a századelőn is Európa egyik legelegánsabb síparadicsomának számított. A híres síterepen a korcsolyázók  is örömüket lelték, hiszen már az 1900-as évek elején hatalmas műjégpálya gazdagította a sportolók élményeit, ami persze csak a gazdagok számára volt megfizethető. 

1915. - Egy szánkóverseny emléke

 Mennyi vidámság van ezen a képen! Egy baráti társaság vasárnapi kirándulása bolondos szánkóversenybe torkollott. Vajon a jobb felső szélen álló -egyforma, elegáns ruhában pózoló csapat- hányadik lett? Nem tudni, de a mosolyok felejthetetlenné tették az élményt. 

1932. - Napfürdő a sípályán

Valahol az Alpok hegyei közt egy pár éppen napozik. Igen, síléccel a lábukon kirándulnak egy szál fürdőruhában. A képen a kor divatja, és a tél szépsége egyaránt ott van. 

1958. Sopron - Napfürdőzni így is lehet

A Budapesti Sütőporgyár autója talán csak öt percre állt meg a soproni kiküldetés közben, hogy a sofőrasszony élvezhesse egy kicsit a téli napsütést.

1963. Bükkaranyos - Józsikám, ugye van ásónk?

Elakadt szolgálati autót próbálnak kiásni a hóból, a mindössze néhány utcából álló borsodi falu, Bükkaranyos határában. A Warszava, a korszak jellegzetes autója rosszul viselte a szélsőséges időjárást. 

1975. Budapest - Vajon melyik a mi autónk?

Ehhez a képhez talán szavak sem kellenek. Akkoriban mindenki azon imádkozott, hogy legyen rendesen felhúzva az ablak, és ne a szomszéd autóját ássa ki reggel hatkor a vastag hótakaró alól.