Valós szenvedés vagy kitaláció? Pszichológus fedi fel az igazságot: így képes az elme testi tüneteket okozni

elme pszichológus tudomány pszichológia szakértő
Attól, hogy a fizikai fájdalmainkat az elménk okozza, még nagyon is valós a szenvedés, és valódiak a tünetek is. Ezért fontos, hogy komolyan vegyük a pszichológus szerint!

Sokszor a betegségektől való aggódásunknak köszönhetjük, hogy óvatosabbak, elővigyázatosabbak vagyunk. Valójában bizonyos értelemben a szorongásunk védelmező szerepet tölthet be, hiszen arra késztet bennünket, hogy tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy megőrizzük az egészségünket, biztonságban legyünk. – A probléma ott kezdődik, ha a tudatalattink a normálistól eltérő működésre készteti a testünket. Minden ilyen jelenséget pszichoszomatikus betegségnek nevezünk. Ilyen az egészségi szorongás is, a betegségtől való túlzott félelem. Ennek jele, hogy szinte állandó rettegésben élünk, hogy valami bajunk van. Azon kapjuk magunkat, hogy az internetet böngésszük, és megerősítést keresünk, hogy valóban betegek vagyunk. Ezek az egészségügyi aggodalmaink eljutnak egy olyan szintre, hogy komoly fizikai tüneteket produkálnak, és már jelentősen befolyásolják az életminőségünket – kezdi dr. Fehér Gabriella pszichológus.

elme, nő, pszichológus
A szorongás nem csak az elménkre, de a testünkre is hatással van a pszichológus szerint.
Forrás: Shutterstock

Az elme okoz bajokat?

– Bizonyos értelemben igen. Ha egészségügyi aggodalmaink vannak, a jelentkező tüneteink valószínűleg az elméből származnak, de mégis nagyon valóságosak. A szorongás ugyanis mind az elménket, mind a testünket érinti – rövid és hosszú távú hatásokkal. Sokan ismerjük a szorongás mentális és érzelmi szimptómáit, de kevesebben vagyunk tudatában annak, hogy fizikai jelei is vannak. Amikor szorongunk, az úgynevezett szimpatikus idegrendszer aktiválódik. Idegrendszerünknek ez az a része, amely, ha veszélyt érzékel, kiváltja a harcolj vagy menekülj reakciónkat. Ennek egyetlen célja, hogy segítsen életben maradni, amikor veszélyt észlelünk. 

Amikor küzdünk vagy menekülünk, a testünket elárasztják a stresszhormonok, a kortizol és az adrenalin. Szívünk gyorsabban ver, hogy több vért küldjön izmainkba, pupilláink kitágulnak, hogy jobban lássunk, és ehhez hasonló fizikai változások jönnek létre a szervezetünkben. Ma már persze erre kevésbé van szükségünk, mint amikor még vadásztunk, gyűjtögettünk. Ha viszont szorongásos rendellenességgel élünk, testünk szinte folyamatosan ebben az állapotban van, pedig nincs rá semmi szükség. Tehát, ha így nézzük, akkor nem is feltétlen az elme okozza a tüneteket. Inkább arról van szó, hogy nem annak a betegségnek a következményei, amelynek tulajdonítjuk őket, hanem egyszerűen a szorongásunk fizikai tünetei.

Milyen tüneteink lehetnek?

A fejfájás, fáradtság, hányinger, krónikus fájdalom, bizsergés vagy zsibbadás, emlékezetkiesés mellett számos, komolyabbnak tűnő panaszaink is lehetnek.

  • Szédülés vagy ájulás: Küzdelem vagy menekülés hatására légzésünk felgyorsul és felületessé válik – vagyis elkezdünk hiperventillálni. Ez lehetővé teszi, hogy a tüdő több oxigént vegyen fel, így felkészít minket arra, hogy elkerüljük a fizikai veszélyt. De az egyik mellékhatás az, hogy szédülést, szédülést, bizsergést vagy ájulást okozhat.
  • Legyengült immunrendszer: A hosszan tartó szorongás gyulladáshoz vezethet a szervezetben, gyengítve az immunrendszerünket. Ez kiszolgáltatottabbá tesz minket a megfázás, az influenza és más típusú fertőzések ellen.
  • Hasfájás: Amikor harcban vagy menekülésben vagyunk, testünk leállítja azokat a folyamatokat, amelyeket kevésbé tart fontosnak az életben maradásunkhoz. Az egyik ilyen az emésztőrendszerünk. Ez azt jelenti, hogy a hosszan tartó szorongás IBS-szerű tünetekhez vezethet, mint például székrekedés, hasmenés és ételintolerancia. Hányingert is érezhetünk.
  • Furcsa fájdalmak: Harc vagy menekülés közben a véráramlásunk a legnagyobb izmainkba kerül, felkészítve minket a cselekvésre. Ez furcsa fájdalmakat, fájdalmakat és rángásokat okozhat a testben, amelyet leggyakrabban a stressz miatt kialakuló magnéziumhiány okoz.
  • Erős szívdobogás: A magas adrenalinszint szívdobogásérzést vagy rebegtető érzést okozhat a szívben.
  • Kiütések, viszketés és bőrelváltozások: A stresszhormonok megnövekedett szintje a szervezetben gyulladáshoz vezethet, ami súlyosbíthatja a már meglévő bőrproblémákat és olyan állapotokat, mint a pikkelysömör, az ekcéma és az akné.

Mit történik velünk?

A tünetek azért tűnnek valósnak, mert azok is. Tehát először is fontos hangsúlyozni, hogy attól, hogy fájdalmunkat az elménk okozza, még nem lesz kevésbé érezhető. 
- Az elménk és a testünk egy és ugyanaz. A szenvedésünk valós, nem pedig kitaláció. De az egészségügyi szorongással – mint sok más pszichés nehézséggel – talán az a legnagyobb probléma, hogy könnyen önfenntartóvá válhat. Annyira túlérzékenyek leszünk a testünkben tapasztalható érzetekre, hogy azonnal a legrosszabbra gondolunk. A valóságban testünk folyamatosan változik, ezért bizonyos napokon természetesen jobban érezzük magunkat, más napokon kevésbé. Minél jobban aggódunk, annál rosszabbak a testi tünetek. Annyira meg vagyunk győződve arról, hogy betegek vagyunk, hogy végül nem megfelelő segítséget keresünk. És ez egy ördögi kör – mondja a pszichológus szakértő.

fájdalom, kéz, nő, elme, tünetek
Minden embernél más-más testi tünet jelentkezik a szorongás hatására. 
Forrás: Shutterstock

Mit tegyünk a pszichológus szerint?

– Először is fontos, hogy részt vegyünk egy alapos kivizsgáláson. Ha nincs szervi oka a panaszainknak, akkor az elménket kell kezelésbe venni. A gyógyuláshoz kulcsfontosságú, hogy realizáljuk, mi a valódi baj, és elfogadjuk a pszichoszomatikus betegséget olyan komoly rendellenességnek, ami ugyan gyógyítható, de legalább annyira veszélyes, mint egy valódi testi betegség. Az ilyen jellegű szorongás szerencsére nagyon jól kezelhető. Ez nem olyan dolog, amivel együtt kell élnünk, és nem olyasmi, amin csak úgy túl kell lépnünk, főként azért, mert gyakran együtt jár más mentális egészségügyi problémákkal, például depresszióval, ezért kulcsfontosságú a megfelelő kezelés. A kognitív viselkedésterápia segíthet megszabadulni a szorongást fenntartó negatív ciklustól. Nagyon gyakran azt jelenti, hogy meg kell vizsgálni az egészségünkkel kapcsolatos torz gondolatokat és hiedelmeket, majd csökkenteni kell a szorongást fokozó, haszontalan megküzdési mechanizmusokat – tanácsolja dr. Fehér Gabriella.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.