Régészek döbbenetes leletre bukkantak: 3700 éves misztikus fáraó sírjára bukkantak

Az ókori Egyiptom története tele van rejtélyekkel, melyek közül az Abüdosz-dinasztia az egyik legérdekesebb. Az uralkodóház létezését sok tudós vitatja, ám lehetséges, hogy végre bizonyítást nyert valódiságuk. Régészek egy csoportja ugyanis egy misztikus fáraó sírjára akadt…
Egyiptomi és Amerikai régészek nemrégiben lebilincselő leletet tártak fel: misztikus fáraó sírjára bukkantak a Szahara mélyén lévő Anubisz-hegy tövében. A síremléket 7 méter mélységben tárták fel, a sírbolt sártéglával van kirakva, belmagassága pedig öt méter.
Múmiát viszont nem találtak sehol, ennek ellenére valószínű, hogy egy 3700 éve élt fáraó síremléke került elő.
Erre utal az, hogy a sír Anubisz szent hegyénél található, a bejárat mindkét oldalán található feliratok olyan ókori egyiptomi istennőket említenek, mint Ízisz és Nebethet. A két istennőt jellemzően együtt szerepeltették, mivel a múmia védelmezőjeként funkcionáltak.
A vizsgálatok szerint a síremlék a tíz évvel korábban felfedezett Senebkay fáraó előtt uralkodhatott a síremlék „lakója”. Abüdosz mellett korábban is tártak fel királysírokat, azonban az összes lelet közül a nemrég felfedezett a leghatalmasabb. A kártusoknak nevezett királyi jelek az idők folyamán lekoptak a sírról, így az Egyiptomi uralkodót nem lehetett beazonosítani.
Régészek szerint a predinasztikus időkben, valamint az első négy egyiptomi dinasztia uralkodása alatt Abüdosz volt az ókori Egyiptom fővárosa.
Feltételezések szerint i. e. 1600 és 1700 között uralkodott, akik Középső, illetve Felső-Egyiptom egyes részeit uralták az ókori Egyiptom második köztes periódusában, bár létezésüket sokan megkérdőjelezik. A friss lelet korát 3700 évesre teszik és újabb bizonyítékát hozza a királyi temetkezési szokásoknak a régióban.
A dinasztia fővárosa Abüdosz volt, ami jelentős gazdasági és zarándokközpontként ismeretes. A leletek fontos információt nyújtanak az ókori Egyiptom összetett politikai rendszeréről a korszakban.
Az ősi Egyiptom uralkodó sírjai mellett egy római kori fazekasműhely maradványait is feltárták a régészek, mely az régió nagy részét ellátta portékával.
Nagyszámú kemence, tároló, illetve 32 különböző edénytöredék került elő a homok alól, amin görög és démotikus írás olvasható adózásról, tranzakciókról. Ez bizonyítja a régió hihetetlen sokszínűségét, illetve gazdasági fontosságát. A homok alól előkerült fáraó sírja pedig érdekes mederbe tereli az ókori egyiptomi uralkodók körüli kutatásokat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.