Iskolafóbia – Vedd észre a jeleket!

Iskolafóbia
Shutterstock - MARIIA_MALYSHEVA
iskola tünetek fóbia
Reggelente rosszkedvűen, hányingerrel, fejfájással indul a gyerek az iskolába? Ha ez szinte mindennapos, akkor bizony érdemes komolyan venni a problémát, mert az iskolafóbia esete áll fenn.

Mint minden fóbiának, az iskolafóbiának is jellegzetes szorongásra, esetenként pánikrohamra utaló jelei vannak. Ilyen lehet a hányinger, fejfájás, hasfájás, hasmenés, étvágytalanság, álmatlanság vagy rémálmok, de az is gyakori, hogy a gyerek minden lehetséges módon megpróbálja elkerülni, hogy iskolába kelljen menni. Az iskolafóbia egy létező jelenség, amit orvosolni lehet.

Iskolafóbia – Ezek a jelei
Iskolafóbia
Forrás: Shutterstock

Iskolafóbia - a szakértő segít

Nem pakolja össze a felszerelését, nem hajlandó felöltözni, megmosakodni, elkészülni. Sok szülő ilyenkor azt gondolja, hogy bizonyára csak lusta a gyerek, pedig megeshet, hogy komoly szorongással küzd. Ennek előbb-utóbb fizikai tünetei lehetnek, sőt akár súlyosabb betegségek kialakulásához is vezethet. Sokszor előfordul, hogy a gyerek az iskolában lesz rosszul, ezért a betegszobán tölti az órákat, vagy értesítik a szülőt, hogy vigye őt haza

 – mondja dr. Fehér Gabriella pszichológus.

Ilyenkor elsőre nehéz megállapítani, hogy a gyerek csak szimulál, mert esetleg nem készült fel egy dolgozatra, és így akarja azt megúszni, vagy tényleg a félelem vált ki nála pánikreakciót, fizikai panaszokat. 

Jelentős és látványos különbség van a két jelenség között, ugyanis, ha a gyerek csak lógni szeretne, akkor nem mutat szorongásra, depresszióra utaló jeleket, viszont, ha fóbiáról van szó, akkor nem csak a szülőnek, de a tanárnak is feltűnik a gyerek elszigetelődése, magába fordulása, depressziós hangulata. Fontos megérteni, hogy nem csak a felnőtteknél alakulhat ki a mérgező környezet, a nem megfelelő vezető, vagy a rosszindulatú kollégák miatti szorongás, esetleg depresszió, hanem bizony a gyerekeknél is. Ezt nem szabad elbagatellizálni és azt mondani: más is kibírta, te is ki fogod! Sem felnőtt, sem gyerek esetében ez nem elfogadható tanács

 – mondja a pszichológus.

Önbizalomhiány is kiválthatja

”Az iskolafóbia tünetei bármikor jelentkezhetnek, az óvodáskorban, kamaszkorban egyaránt.  
Több kiváltó oka is lehet. Kisebb korban főként a szeparációs szorongás áll a háttérben, amikor a gyerek retteg a szülőtől való elválástól. Ilyenkor elsősorban nem azzal van a baja a kicsinek, hogy az óvodában vagy az iskolában kell lenni a többi gyerekkel, hanem az, hogy anya vagy apa nincs ott vele. 

Nagyobbaknál jellemzően inkább az önbizalomhiány miatt alakul ki a szorongás. Ebben az esetben retteg attól, hogy társai kiközösítik, a kudarctól, a megmérettetésektől, hogy beszélnie kell mások előtt, például egy feleléskor, hogy kellemetlen szituációba kerül az osztálytársai előtt, és borzasztóan súlyosbíthatja a helyzetet, ha a tanár – ha nem is szándékosan, – de megalázza őt a többiek előtt, például, mert nem tudja a választ a kérdésre. 

Akár egyetlen ilyen helyzet is rettentően mély nyomot hagyhat a gyerekben, amely meghatározó lehet az iskolához való viszonyulásban. Vannak olyan fiatalok, akiből ez agresszív viselkedést vált ki, és ezt a pedagógusuk gyakran rosszul értelmezik, így a segítségnyújtás, a probléma orvosolása is elmarad. Az is igen gyakori, hogy a tünetek akkor jelentkeznek vagy erősödnek fel, amikor otthon történik valami. Ilyen lehet a szülők válása, költözés, egy közeli családtag súlyos betegsége, vagy akár iskolaváltás„ – tájékoztatott a pszichológus.

Mit tehet a szülő?

Ha a szülő az említett jeleket észleli gyerekén, akkor első lépésként mindenképpen le kell ülni a gyerekkel, és őszintén, higgadtan, támogató, segítő stílusban átbeszélni vele, hogy mi az, ami zavarja.
”Ezután érdemes a tanárokkal beszélni. Nem számon kérni, leteremteni őket, hanem a véleményüket, segítségüket, együttműködésüket kérni. A változást nem lehet egy-két beszélgetéssel, buksisimogatással elérni. Mint minden szorongásos fóbiánál, ennél is hosszabb időre és sok odafigyelésre van szükség ahhoz, hogy a panaszok enyhüljenek, megszűnjenek. Ha a tanárok partnerek ebben, de még így, együttes erővel sem sikerül pozitív változást elérniük, akkor mindenképpen érdemes pszichológust is bevonni a probléma kezelésébe. 

A szakember a terápia mellett megtaníthatja az önmegnyugtatás relaxációs módszereit is, melyek a pánikrohamszerű tünetek jelentkezésekor rendkívül hasznosak lehetnek. Vannak olyan esetek is, amikor egy agresszív osztálytárs vagy egy bizonyos tanár keseríti meg a gyerek életét. 

Ilyenkor nehéz hosszútávú javulást elérni, vagy azt, hogy megszűnjön a szorongás és a gyerek reggelente szívesen lépjen be az iskola kapuján. Ebben az esetben vagy akkor, ha az osztályfőnök nem partner a segítségnyújtásban, érdemes másik osztályt vagy iskolát keresni. Sok esetben ez szinte azonnal megoldja a problémát. Bizonyos esetekben hasznos lehet olyan alternatív pedagógiai módszerekkel működő tanintézményeket is számításba venni, ahol nagyobb figyelmet fordítanak a szociális érzékenység kialakítására, a gyerekek egymással való viselkedésére, a biztató, ösztönző tanítási módszerekre, így az érzékenyebb lelkivilágú, súlyos önbizalomhiánnyal küzdő gyerekek is könnyebben be tudnak illeszkedni, és a pedagógusok is több figyelmet fordítanak a gyerekek érzelmi és lelkivilágára„ – javasolja a szakértő.

Ha ezt látja, gyanakodjon! 

Vannak bizonyos körülmények, amelyek akár jelentősen növelik annak esélyét, hogy a gyereknél kialakuljon az iskola fóbia. 
1. Ilyen lehet, a szülők válása – főleg abban az esetben, ha az édesapa vagy az édesanya kevésbé vállal szerepet a gyerek életében, esetleg a fiatal önmagát hibáztatja a szülei rossz kapcsolata miatt.

2. A túlféltés és túlságosan óvó családi környezet. Ebben az esetben az óvodában vagy iskolában találkozik először a sok új körülménnyel a gyerek, például, hogy önállóan kell elvégezni egy feladatot, vagy meghozni egy döntést, egyedül kell kezelnie egy konfliktust valamelyik társával. Ezekkel a helyzetekkel nem tud mit kezdeni, hiszen idegenek a számára. Nekik nagyobb szükségük van a szüleik irányítására, támogatására, biztatására, dicséretére, mit más gyerekeknek. 

3. Szintén növeli az iskolafóbia kialakulásának esélyét, ha a gyerek valamilyen krónikus betegségben szenved, ami esetleg korlátozza bizonyos tevékenységekben, például sportolásban. Ráadásul ilyen esetekben szinte mindig jelen van a szülői túlféltés, ami szintén vezethet ennek a kialakulásához. Ez főként akkor jellemző, ha a gyerekben átveszi az uralmat a betegségtudat, és ez minden lépését, gondolatát befolyásolja, korlátozza.
4. Ha a szülő bármilyen szorongásos betegséggel küzd, akkor a gyereknél is nagyobb eséllyel alakul ki. 
5. Súlyos önértékelési zavar, önbizalomhiány és megfelelési kényszer, amit kiválthat a szülő túlzott elvárása, szigora. 
6. Tanulási nehézségek, ami miatt gyengébb a teljesítménye a többiekéhez képest.

Összefüggések

Az iskolafóbia nem egy hivatalos szakkifejezés, annak ellenére, hogy több kutatás bizonyította a létezését. A tanulmányok alapján az iskolafóbiát gyakran egy, vagy egyszerre több szorongásos zavar jelenlétével azonosítják. Ilyen lehet a szociális szorongás, szociális fóbia vagy a szeparációs szorongás zavara, de akár agorafóbia vagy pánikzavar is állhat az iskolafóbiás tünetek hátterében.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.