Miss Italia a Netflixen: a szépségversenyek halála és újjászületése

Volt idő, amikor a Miss Italia verseny az egyik legnézettebb műsorok közé tartozott Olaszországban, mára azonban eltűnt a műsorrendből és a köztudatból, eltemetve a kritikák alatt. Utolsó próbálkozásként a verseny vezetője, Patrizia Mirigliani a Netflixen jelentkezett a Miss Italia nem halhat meg című dokumentumfilmmel. A Miss Italia a Netflixen végül tökéletes összefoglalója lett annak, miért is haldoklik a szépségversenyek világa.

Miss Italia a Netflixen: egy időtálló szépségverseny szinte töretlen története

Amikor a Miss Italia versenyről esik szó, mindenki az innen induló ragyogó karriereket emlegeti, mint például Silvana Pampanini és Sophia Loren, akik ugyan nem nyertek, de részt vettek, vagy olyan győzteseket, mint Anna Valle és Miriam Leone, vagy Gina Lollobrigida, aki harmadik helyezést ért el. Azt viszont kevesen tudják, hogy a világ szépségversenyei eredetileg marketingeszközként szolgáltak szépségápolási termékek vagy üdülőhelyek népszerűsítésére.

A Miss Olaszország egy 1939-es fotópályázat, az Ötezer líra egy mosolyért hagyatékából született meg, amelynek szponzora egy fogkrémmárka volt. A második világháború után, 1946-ban alakult át azzá a szépségversennyé, amelyet ma ismerünk – egy romokban heverő országban ugyanis szükség volt valamire, ami visszaadhatta az emberek reményét, és talán egy esélyt is a felemelkedésre. Enzo Mirigliani, Patrizia apja irányítása alatt a Miss Italia 1979-ben debütált a televízióban és a feminista mozgalmak kritikái mit sem ártottak neki. Az évek során a részvételi feltételek változtak, de sosem elég gyorsan. 

A bevezetett változtatások azonban csupán félmegoldások voltak, mint színes tapaszok egy törött vázán. Nehéz helyet találni egy külső megjelenésen alapuló versenynek egy olyan világban, amely a test tárgyiasítása ellen küzd, a body positivity eszméjét hirdeti, és teljesen újradefiniálja a szépség fogalmát. 2013-ban a Rai hátat fordított Miriglianinak, és törölte a döntőt a műsorai közül. Öt évig a La7 csatorna adott neki otthont, majd 2019-ben, kizárólag a verseny 80. évfordulója alkalmából kivételesen visszatért az első csatornára. 

A pandémia idején az online streaming előretörésével a Miss Italia elsősorban a mémek és kínos pillanatok miatt vált virálissá. Innen, a verseny történetének mélypontjáról indul Pietro Daviddi és David Gallerano Netflix dokumentumfilmje, amelyet Gabriele Immirzi és Tommaso Bertani készített.

Miss Olaszország: egy szépségverseny bukása és felemelkedése a Netflixen

 Egyrészt a Rai stúdióiban, ahol az új kormány nyitottabbnak tűnik az „olasz hagyományok” visszaállítására, másrészt a közösségi médiában, ahol megpróbálnak virálissá válni, miközben még azt is ki kell guglizniuk, hogyan kell helyesen kiejteni az „hashtag” szót. A verseny legnagyobb ellensége maga a verseny, vagyis azok a regionális ügynökök, akik negyven éven át bikinis nőket válogattak, csípőjüket és lábukat méregetve, anélkül hogy észrevették volna, mennyit változott közben a társadalmi érzékenység. Miközben Mirigliani próbálja egyensúlyban tartani a szépséget és az „okos” lányokat, a regionális ügynökök mindent megtesznek azért, hogy igazolják a versenyt ért kritikákat. A politikai korrektség bonyolult korszakában olyan lányokat keresnek, akik se nem „túl kihívóak”, se nem „elálló fülűek”. 

Miss Olaszország a Netflixen: egy időtálló szépségverseny - transz nők nélkül

Paradox módon a Miss Italia egyetlen valódi védelmezője maga a verseny egyik résztvevője, Aurora, aki belülről próbálja megváltoztatni a versenyt, miközben nem akarja elveszíteni önazonosságát. Ő és sok más kritikus bírálja az egyik máig érvényben lévő belépési feltételt: a versenyzőknek születésétől fogva nőnek kell lenniük. Ez a követelmény azt jelenti, hogy transznemű nők nem vehetnek részt a versenyen. Érdekes módon azonban a szabály megfogalmazása lehetővé teszi a transz férfiak részvételét, amit 2023-ban többen provokatív módon ki is használtak, és tömegesen jelentkeztek a versenyre. 

A kérdés az, hogy vajon Miss Italia – és általában a szépségversenyek – képesek lesznek-e új értelmet találni önmaguknak, vagy végleg a múlt relikviáivá válnak. Ahogyan a dokumentumfilm is sugallja, a valódi probléma nem csupán az esztétikai ítélkezés, hanem az, hogy ezek az események már nem bírnak társadalmi jelentőséggel. Egykor a nők számára egyfajta ugródeszkát jelenthettek, ma viszont aligha lehet egy szépségverseny fődíja az élet csúcspontja. Ahogy a világ változik, úgy alakulnak át az álmok is.